A koronavírus-válság idején Magyarország nyújtotta az egyik legsokoldalúbb és legszélesebb körű adóügyi könnyítést az Európai Unióban. Az adócsökkentés politikája bevált: felgyorsult a gazdasági növekedés, nőnek az adóbevételek és egyre többen dolgoznak – jelentette ki Izer Norbert.
A cégek válságkezelési stratégiái közül továbbra is kiemelkedik a kiadások csökkentése, de ezt idén áprilisban a korábbiaktól eltérően már nem a likviditás javítása, hanem a piaci pozíciók stabilizálása, javítása, átalakítása követte – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) áprilisi felméréséből.
A francia kormány az elmúlt időszakban levert egy fontos politikai cölöpöt, miszerint nem adóemeléssel, megszorításokkal kívánja megoldani a jelenlegi gazdasági válságot – inkább adócsökkentésekben, adókedvezményekben, szektorális támogatásokban gondolkodik. Ezzel együtt a Covid-válság az államadósságot már 2020 végére a GDP 120,9%-ára repítheti, így a finanszírozás kérdése előbb vagy utóbb mindenképpen napirendre kerül. És nemcsak az államadósságé, hanem a nyugdíjkasszáé, illetve a napokban elfogadott uniós közös mentőcsomagé is.
Korszerű digitális eszközök, gondos projekt alapú tervezés, közös ötletelés akár az ügyfelekkel is és gyors reagálási képesség. Cikkünkből kiderül, hogy mindezek mellett még mely tényezők segíthetik át a jelenlegi válsághelyzeten a startup vállalkozásokat.
Az Európai Unió 100 milliárd eurót biztosít a munkahelyek és vállalkozások fenntartása érdekében, a támogatást a tagállamok kedvező feltételekkel nyújtott kölcsönök formájában vehetik igénybe.
Nincs még egy olyan ország Európában, ahol ebben a veszélyhelyzetben a kormány annyira magára hagyja a munkavállalókat és egyes ágazatokat, mint Magyarország – közölte a miniszterelnöknek és a köztársasági elnöknek írt levelében Luca Visentini. A 38 ország 90 szakszervezetének mintegy 45 millió dolgozóját képviselő Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) főtitkára felszólítja a kormányt, tárgyaljon a szociális partnerekkel, s biztosítson a munkavállalók számára megnyugtató védelmet. Visentini különösen aggályosnak tartja a felhatalmazási törvényt, s egyebek között ezért is az Európa Bizottság, az Európa Tanács és az Európa Parlament elnökeihez fordul – írja az Adó Onlinehoz eljuttatott közleményében az eredeti levél alapján a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Technológiai malőrök, kiberbűnözés, természeti katasztrófák – a cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a jövőben szembe kell néznie válsághelyzettel és majdnem 70 százalékuk már meg is tapasztalt ilyen esetet. Erre vonatkozó tervvel azonban 29 százalékuk egyáltalán nem rendelkezik – derül ki a PwC kutatásából, olvasható a cég közleményében.
