Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2015-ben közel felére csökkent a felszámolások száma tavalyhoz képest. Az élelmiszergyártás az elmúlt évben a vendéglátás után a második legkockázatosabb szektorrá vált.
2015-ben végre csökkenésnek indult a kényszertörlések száma, ugyanis a tavalyi évben 27 százalékkal kevesebb eljárást regisztráltak, mint egy évvel korábban- írja elemzésében a Bisnode.
A 2012 tavaszától megjelent kényszertörlési-eljárások száma az elmúlt években folyamatosan növekedett, egészen a tavalyi évig. Kényszertörlést például abban az esetben indítanak, ha egy cég nem található a székhelyén, nem érhető el, nem adott le beszámolót, vagy nem teljesítette adófizetési kötelezettségeit. 2014-ben még több mint 42 ezer ilyen eljárást kezdeményeztek, azonban 2015-ben alig haladta meg számuk a 31 ezret. A tavalyi év folyamán, az év elejét és végét összehasonlítva havonta csökkenő trendet tapasztaltunk a kényszertörlési eljárások számában, csupán a szeptemberi időszakban mutatkozott eltérés a nyáron felhalmozódott ügyek számának megugrása miatt.
A cégek számához viszonyítva arányaiban a legtöbb kényszertörlés a nagykereskedelemben, a szálláshely-szolgáltatás területén és az adminisztratív tevékenységgel foglalkozó iparágban történt. Ezeken a területeken a bedőlési arány (felszámolások és csődök cégszámhoz viszonyított aránya) is magas, azaz fizetésképtelenség által igen erősen sújtott iparágaknak számítanak.
Megyei szinten a cégek számához viszonyítva Budapesten, Pest megyében és Komárom-Esztergom megyében indult a legtöbb kényszertörlési-eljárás. Ezeken a területeken a kényszertörlések cégszámhoz viszonyított aránya a 6 %-ot is meghaladta. Zala, Tolna, Vas és Bács-Kiskun megye volt a kényszertörlések által legkevésbé érintett terület, mivel ezekben a megyékben az eljárások cégszámhoz viszonyított aránya 2 % alatt maradt.
2014-ről 2015-re hatalmasat csökkent a felszámolások száma is. Míg 2014-ben valamivel több, mint 17 500 ilyen eljárás indult, addig 2015 évben csak alig 10 ezer, azaz 44 százalékkal kevesebb cég szűnt meg ily módon. Érdekesség, hogy ilyen alacsony még 2008-ban sem volt a fizetésképtelenségi eljárások száma Magyarországon. 2012 volt a legnehezebb év, ugyanis ebben az esztendőben az előző évihez képest több mint dupla annyi, közel 23 ezer felszámolási eljárás indult.
A végelszámolások száma is csökkent tavaly, bár csak minimális mértékben. 2015-ben és 2014-ben is valamivel kevesebb, mint 8 ezer végelszámolás történt, ami a felszámolásokhoz hasonlóan alacsonyabb a 2008-as válság előtti szintnél is. Végelszámolások tekintetében is a 2012-es év volt a csúcs, amikor a végelszámolások száma jelentősen meg is haladta a felszámolásokért. Abban az évben közel 3 és félszer több végelszámolás indult, mint 2015-ben.
ADÓklub Online 2016 – Androidos okostelefonnal |
|---|
|
ADÓ szaklap online ADÓ-kódex szaklap online Számviteli tanácsadó szaklap online Áfa-kalauz szaklap online – ADÓ kérdések és válaszok Ado.hu Prémium cikkek |
A Bisnode Bedőlési Index (felszámolások és csődeljárások cégszámhoz viszonyított aránya) mértéke kiváló mutatószám a cégvilág fizetésképtelenségének megállapítására, illetve az egyes szektorok teljesítményének összehasonlítására, mivel ez tisztán a hitelezők felé történő tartozások miatti fizetésképtelenség jelzésére szolgál.
2015-ben a rekord alacsony felszámolási szám miatt a bedőlési arány is jelentősen mérséklődött. 2014-ben 3,24 %-os Bisnode Bedőlési Indexszel kellett számolnunk, azaz a cégek több mint 3 százaléka vált egy éven belül fizetésképtelenné. 2015-ben ez a szám 1,85%-ra csökkent, ami jelentős javulás a cégek fizetésképtelenné válásának tekintetében.
A Bisnode csoport negyedévente közzéteszi a szektorok bedőlési arányait tartalmazó listáját a gazdaság szereplőinek tájékoztatása érdekében.
A 10 legkisebb bedőlési arányt felmutató iparág 2015-ben
|
2014 RANGSOR |
2015 RANGSOR |
SZEKTOR |
2015 BEDŐLÉSI ARÁNY |
|
1 |
1 |
Humán-egészségügyi, szociális ellátás |
0,31% |
|
2 |
2 |
Oktatás |
0,64% |
|
5 |
3 |
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység |
0,84% |
|
6 |
4 |
Ipari gép, berendezés, eszköz javítása |
0,89% |
|
7 |
5 |
Információ, kommunikáció |
0,99% |
|
13 |
6 |
Gépipar |
1,08% |
|
4 |
7 |
Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása |
1,10% |
|
14 |
8 |
Vegyi anyag, gyógyszer termékek gyártása, kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás |
1,12% |
|
9 |
9 |
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat |
1,25% |
|
11 |
10 |
Művészet, szórakoztatás, szabad idő |
1,35% |
A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkezők listáján az első két helyen hosszabb ideje a privát egészségügyi ellátás és a privát oktatás áll. A gépipar és a vegyipar 2014-ben még kockázatosabb szektornak számított, 2015-ben azonban bekerültek a 10 legkisebb kockázatú iparág listájára. A számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása szektor nem tudott lépést tartani a többi top listás ágazattal, mivel a bedőlés aránya itt kisebb mértékben csökkent a többi területhez képest.
A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág 2015-ben
|
2014 RANGSOR |
2015 RANGSOR |
SZEKTOR |
2015 BEDŐLÉSI ARÁNY |
|
1 |
1 |
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás |
3,35% |
|
7 |
2 |
Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása |
3,00% |
|
2 |
3 |
Építőipar |
2,96% |
|
5 |
4 |
Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár) |
2,72% |
|
21 |
5 |
Kommunális tevékenység (villamos energia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék) |
2,71% |
|
4 |
6 |
Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása |
2,67% |
|
3 |
7 |
Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység |
2,50% |
|
8 |
8 |
Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása |
2,48% |
|
6 |
9 |
Szállítás, raktározás |
2,43% |
|
12 |
10 |
Gumitermék gyártása |
2,31% |
Az építőipar évekig a legkockázatosabb szektornak számított, 2015-ben azonban már két iparág is megelőzte. A szálláshely-szolgáltatás már egy ideje vezeti a legkockázatosabb iparágak listáját, az élelmiszergyártás azonban csak most került a lista 2. helyére, megelőzve az építőipart. Az élelmiszergyártás 2014-ben még a 7. helyen szerepelt, és innen ugrott a 2. helyre. A kommunális szektorban nagy átalakulások történtek 2015-ben ezért nem meglepő, hogy felkerült az iparág a lista 5. helyére, pedig korábban még alacsony kockázatúnak számított.
Megyei szinten Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dőlnek be a legnagyobb arányban (3,49% és 3,02%-ban) a vállalkozások, míg Komárom-Esztergom és Vas megye cégei vannak a legnagyobb biztonságban 1,23%-os, illetve 1,39%-os bedőlési aránnyal. Az előző évhez képest minden megyében csökkent a BBI (Bisnode Bedőlési Index), melynek eredményeként a legtöbb közigazgatási egység bedőlési aránya 1,5 és 2 % közé mérséklődött.
