Romlott a fizetési fegyelem


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Érdemben romlott a fizetési fegyelem a magyar gazdaságban. Tíz cégből hét tapasztalt tavaly késedelmet, a vállalkozások egytizedénél pedig az üzleti partnerek több mint fele nem rendezte időben a számlát. Az InfoTandem infografikája.

Több éven át tartó javuló trendet követően tavaly ismét emelkedett a késedelmes fizetést tapasztaló cégek aránya Magyarországon – derül ki az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) felméréséből, amelynek során mintegy négyszáz hazai vállalkozást kérdeztek meg. E szerint a tavalyi első félévben 69 százalékot tett ki azon cégek aránya, amelyeknek legalább egy üzleti partnere késedelmesen fizetett, holott egy évvel korábban még 55 százalékot regisztráltak. (Utóbbi bő évtizedes időtávon – 2007 eleje óta – a legalacsonyabb érték volt; a negatív csúcsot 2010-ben mérte a GVI, 86 százalékkal.) A késve fizetéssel különösen sújtott vállalkozások súlya – amelyeknél az üzleti partnerek több mint fele csúszásban volt – eközben a többszörösére nőtt: a korábbi 2 százalékról 10 százalékra emelkedett.

Vállalatméret alapján a legkevésbé érintettek a 100–249 fős, közepesen nagy cégek voltak, náluk „csak” 66 százalék tapasztalt problémát; a többi méretkategóriában 70 százalék körüli volt az arány. Tulajdonszerkezet szerint a tisztán hazai tulajdonúak 72 százaléka került kapcsolatba csúszva fizető partnerrel, míg a külföldi (rész)tulajdonú cégek körében 56 százalék panaszkodott erre. Ágazati szempontból leggyakrabban az építőiparban jelentkezik ez a gond, 77 százalékos érintettséggel, de például a feldolgozóiparban is egyharmad alatt marad azok aránya, ahol egyáltalán nem találkoztak késve fizetéssel.

Tavaly átlagosan a cégek értékesítésből származó bevételeinek 19 százalékát fizették ki késedelmesen, ami 3 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A válaszadók 82 százaléka viszont legfontosabbnak tartott üzleti partnereinél csak ritkán vagy soha nem tapasztalt késedelmes fizetést az első félévben (ám e téren is romlott a helyzet: korábban 92 százalék nyilatkozott így).

A vállalkozások egyharmadával fordult elő 2019 első felében, hogy legalább egyszer tartoztak egy vagy több beszállítójuknak. Ez az arány több mint négyszerese a megelőző esztendőben mért 8 százaléknak. Ugyanakkor a lánctartozás nem súlyosbodott különösebben: 2018 júliusában 15 százalék mondta azt, hogy vevői késedelme miatt ő sem tudott időben fizetni beszállítóinak, s ez a szám tavaly sem ment 16 százalék fölé.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).