Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyarországi vállalatok csekély része foglalkozik rendszerszinten a visszaélésekből fakadó kockázatok megelőzésével, s ők is elsősorban „papíron”; a vállalati pályáztatás és beszerzés terén sok esetben egyszemélyes döntések születnek, ami a megfelelő kontroll hiányában nagy kockázatot jelent – derül ki az Ernst & Young (E&Y) friss kutatásából.
Biró Ferenc partner, az E&Y visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a kutatás célja az volt, hogy felmérjék a korrupciós kockázatokat a magyarországi vállalati szektorban. A most kapott kép kicsit pozitívabb, mint az előző két évi, de még mindig sok tennivaló van. A visegrádi országok általában együtt mozognak, Románia azonban már sokkal jobban áll, mint Magyarország.
Az etikáról vallott felfogás nem egységes a kutatás szerint. A megkérdezettek szerint a jövedelemadó-fizetési szabályok betartása (30 százalék), a foglalkoztatási szabályok követése (21 százalék) valamint az alvállalkozókkal szembeni azonos elbánás (28 százalék) nem elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy etikus maradjon a működésük.
A megkérdezettek mindössze 2 százaléka állította, hogy az elmúlt öt évben előfordult, hogy őt vagy munkatársát kenőpénz átadására szólították fel. A felmérésben részt vevők 22,7 százaléka elfogadna egy korrupciós ajánlatot a sikeres üzlet reményében, ami javulás a két évvel korábbi 30,4 százalékhoz képest. Az üzleti partnerek közötti korrupciós helyzetet a válaszadók 7,9 százaléka jelentené a rendőrségnek, ami közel duplája a két évvel korábbi 4,3 százaléknak, de nominálisan még mindig csekély.
| Mérlegképes Kreditkártya |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
A közbeszerzéseket tekintve két év alatt 22,3-ról 14,4 százalékra mérséklődött a korrupciós ajánlat elfogadását mérlegelők aránya, s a két évvel korábbi 10,3 százalékkal szemben 13,2 százalék jelentené ezt a rendőrségnek.
A megkérdezett vállalatok 21 százalékánál volt felderített visszaélés az elmúlt öt évben. A visszaélések, csalások következményeként fegyelmivel való elbocsátásról 72, írásbeli, szóbeli figyelmeztetésről 52, közös megegyezéssel való elválásról 51, rendőrségi feljelentésről 48, fegyelmi eljárásról 41, prémium megvonásról 30 százalék számolt be. Biró Ferenc a vizsgálatok lezárásának módjához hozzáfűzte, ezt az is befolyásolja, hogy a cégek kényesek a jó hírükre, az alkalmazottak olykor túl sokat tudnak vagy éppen megzsarolják a vállalatot.
Bár az etikai kódex-szel rendelkező cégek száma kis mértékben nőtt az utóbbi két évben, arányuk továbbra is alacsony, 28 százalék. A felelősségre vonás aránya is kicsi, a megkérdezett vállalatok mindössze 32 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben indítottak eljárást etikai vétség miatt, felderített visszaélésről pedig 21 százalék számolt be. A tényfeltáró vizsgálatok eredményei jellemzően nem kerültek nyilvánosságra.
Míg az egyik legelterjedtebb visszaélési séma a beszerzésekhez, megrendelésekhez kapcsolható, a válaszadók mindössze fele (47 százalék) rendelkezik beszerzési szabályzattal vagy eljárásrenddel, s e vállalatok töredéke (23 százalék) tette az etikai kódexet a beszállítói szerződés részévé, antikorrupciós nyilatkozatot pedig a megkérdezettek 8 százaléka írt alá. Pedig a beszerzések kontrolláltsága minden cég alapvető érdeke, ezen keresztül nagyon sok pénz tud elfolyni – mutatott rá a szakértő.
Biró Ferenc szerint a válaszok alapján az látszik, sokszor egyszemélyes, általában vezetői döntések születnek a beszerzések pályáztatásáról, annak módjáról és eredményeiről. Szabályozatlan vállalati környezetben pedig az egyszemélyes döntéshozatal túl nagy kitettséget jelent a beszállítók és a megrendelők számára is, nagymértékben növeli a korrupció lehetőségét.
A megkérdezett cégek mindössze 8,5 százaléka jelezte, hogy van olyan önálló részlege, amely a visszaélések megelőzésével, illetve felderítésével foglalkozik. Ezeket a vizsgálatokat leggyakrabban (49 százalék) a belső ellenőrzés végzi. Ez a szakértő szerint nem a legjobb megoldás, ugyanis a belső ellenőrök nem rendelkeznek az ilyen feladatokhoz szükséges tudással és eszközrendszerrel. Hatékony működésükhöz elengedhetetlen felkészítésük a belső visszaélések megelőzésére is.
A kutatásban 340, legalább 50 főt foglalkoztató, s 250 millió forint feletti árbevételű cég vett részt, a megkérdezettek a cégek felsővezetői körül kerültek ki. Ez már a harmadik adatfelvétel volt az E&Y és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató együttműködésében elkészített kutatásban. Az adatfelvételre 2012. december és 2013. január között került sor.
(Forrás: MTI)
