Sok cég hajlamos a korrupcióra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi vállalatok csekély része foglalkozik rendszerszinten a visszaélésekből fakadó kockázatok megelőzésével, s ők is elsősorban „papíron”; a vállalati pályáztatás és beszerzés terén sok esetben egyszemélyes döntések születnek, ami a megfelelő kontroll hiányában nagy kockázatot jelent – derül ki az Ernst & Young (E&Y) friss kutatásából.


Biró Ferenc partner, az E&Y visszaélés-kockázatkezelési üzletágának vezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a kutatás célja az volt, hogy felmérjék a korrupciós kockázatokat a magyarországi vállalati szektorban. A most kapott kép kicsit pozitívabb, mint az előző két évi, de még mindig sok tennivaló van. A visegrádi országok általában együtt mozognak, Románia azonban már sokkal jobban áll, mint Magyarország.

Az etikáról vallott felfogás nem egységes a kutatás szerint. A megkérdezettek szerint a jövedelemadó-fizetési szabályok betartása (30 százalék), a foglalkoztatási szabályok követése (21 százalék) valamint az alvállalkozókkal szembeni azonos elbánás (28 százalék) nem elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy etikus maradjon a működésük.

A megkérdezettek mindössze 2 százaléka állította, hogy az elmúlt öt évben előfordult, hogy őt vagy munkatársát kenőpénz átadására szólították fel. A felmérésben részt vevők 22,7 százaléka elfogadna egy korrupciós ajánlatot a sikeres üzlet reményében, ami javulás a két évvel korábbi 30,4 százalékhoz képest. Az üzleti partnerek közötti korrupciós helyzetet a válaszadók 7,9 százaléka jelentené a rendőrségnek, ami közel duplája a két évvel korábbi 4,3 százaléknak, de nominálisan még mindig csekély.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

A közbeszerzéseket tekintve két év alatt 22,3-ról 14,4 százalékra mérséklődött a korrupciós ajánlat elfogadását mérlegelők aránya, s a két évvel korábbi 10,3 százalékkal szemben 13,2 százalék jelentené ezt a rendőrségnek.

A megkérdezett vállalatok 21 százalékánál volt felderített visszaélés az elmúlt öt évben. A visszaélések, csalások következményeként fegyelmivel való elbocsátásról 72, írásbeli, szóbeli figyelmeztetésről 52, közös megegyezéssel való elválásról 51, rendőrségi feljelentésről 48, fegyelmi eljárásról 41, prémium megvonásról 30 százalék számolt be. Biró Ferenc a vizsgálatok lezárásának módjához hozzáfűzte, ezt az is befolyásolja, hogy a cégek kényesek a jó hírükre, az alkalmazottak olykor túl sokat tudnak vagy éppen megzsarolják a vállalatot.

Bár az etikai kódex-szel rendelkező cégek száma kis mértékben nőtt az utóbbi két évben, arányuk továbbra is alacsony, 28 százalék. A felelősségre vonás aránya is kicsi, a megkérdezett vállalatok mindössze 32 százaléka jelezte, hogy az elmúlt öt évben indítottak eljárást etikai vétség miatt, felderített visszaélésről pedig 21 százalék számolt be. A tényfeltáró vizsgálatok eredményei jellemzően nem kerültek nyilvánosságra.

Míg az egyik legelterjedtebb visszaélési séma a beszerzésekhez, megrendelésekhez kapcsolható, a válaszadók mindössze fele (47 százalék) rendelkezik beszerzési szabályzattal vagy eljárásrenddel, s e vállalatok töredéke (23 százalék) tette az etikai kódexet a beszállítói szerződés részévé, antikorrupciós nyilatkozatot pedig a megkérdezettek 8 százaléka írt alá. Pedig a beszerzések kontrolláltsága minden cég alapvető érdeke, ezen keresztül nagyon sok pénz tud elfolyni – mutatott rá a szakértő.

Biró Ferenc szerint a válaszok alapján az látszik, sokszor egyszemélyes, általában vezetői döntések születnek a beszerzések pályáztatásáról, annak módjáról és eredményeiről. Szabályozatlan vállalati környezetben pedig az egyszemélyes döntéshozatal túl nagy kitettséget jelent a beszállítók és a megrendelők számára is, nagymértékben növeli a korrupció lehetőségét.

A megkérdezett cégek mindössze 8,5 százaléka jelezte, hogy van olyan önálló részlege, amely a visszaélések megelőzésével, illetve felderítésével foglalkozik. Ezeket a vizsgálatokat leggyakrabban (49 százalék) a belső ellenőrzés végzi. Ez a szakértő szerint nem a legjobb megoldás, ugyanis a belső ellenőrök nem rendelkeznek az ilyen feladatokhoz szükséges tudással és eszközrendszerrel. Hatékony működésükhöz elengedhetetlen felkészítésük a belső visszaélések megelőzésére is.

A kutatásban 340, legalább 50 főt foglalkoztató, s 250 millió forint feletti árbevételű cég vett részt, a megkérdezettek a cégek felsővezetői körül kerültek ki. Ez már a harmadik adatfelvétel volt az E&Y és az MKIK Gazdaság és Vállalkozáskutató együttműködésében elkészített kutatásban. Az adatfelvételre 2012. december és 2013. január között került sor.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. február 21.

Rangos nemzetközi turisztikai díjakat hozott a kínai újév Magyarországnak

Kínától, az egyik legfontosabb küldőországtól öt jelentős szakmai elismerésben részesült a magyar turisztikai szektor. A kínai National Geographic Travel a legminőségibb úti célok között ajánlja Magyarországot, a Voyage Magazine pedig az Év új feltörekvő desztinációjának választotta hazánkat. Emellett az ország vezető turisztikai médiuma, valamint a legnagyobb szálláshelyfoglaló platformja több kategóriában is a legjobbak közé sorolta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) országimázsépítő és forgalomösztönző tevékenységét.

2024. február 21.

Új rendelet az élelmiszer-infláció kezelésére

Valószínűleg a legtöbben találkoztunk már olyan helyzettel, amikor megvettük kedvenc csokoládénkat az élelmiszerboltban, majd otthon felbontva meglepődve tapasztaltuk, hogy a csokoládé mérete és súlya csökkent, miközben a csomagolás és az ár változatlan maradt. Ezt a jelenséget angolul shrinkflation-nek, magyarosítva „zsugorflációnak” nevezik, amely nem csak a csokoládénál, hanem bármilyen előre csomagolt terméknél előfordulhat. A jelenség csökkentése, megelőzése, illetve a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a magyar kormány elfogadta az 1/2024. (I. 9.) Korm. rendeletet, amely 2024. február 1. napján lépett hatályba.