Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Borúlátó cégvezetőkről és növekvő korrupciós nyomásról ad számot az Ernst & Young kutatása.
Növekvő személyes nyomás nehezedik az üzleti élet szereplőire, hogy a továbbra is nehéz gazdasági környezetben növeljék a profitot és a bevételeket, ami komoly kísértést jelent az etikátlan eszközök alkalmazására, miközben a kontroll környezet nem elég hatékony ahhoz, hogy a hibákat, visszaéléseket megakadályozza és feltárja – derül ki az Ernst & Young (E&Y) friss kutatásából.
Biró Ferenc, az E&Y visszaélés-kockázatkezelési üzletágának partnere kedden Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a regionális visszaélési felmérésben összesen 3459 vezetőt kérdeztek meg, köztük Magyarországon 100, Kelet-Európában 1256, a fejlett országokban 1500, a gyorsan növekvő országokban pedig 1103-at.
A válaszokból kiderült: a magyar vezetők még a régióbeli országoknál is lényegesebben pesszimistábbak a piac jövőbeni alakulásával kapcsolatban, csupán 15 százalékuk számít az üzleti környezet javulására a következő 12 hónapban, míg Nyugat-Európában a megkérdezettek 22, Kelet-Európában 27 százaléka.
A magyar vállalatvezetők 62 százaléka növekvő nyomást érez annak érdekében, hogy teljesítse a pénzügyi célokat, hasonló arányban tapasztalják ezt a fejlett országokban is, Kelet-Európában azonban csak 51 százalék számolt be erről.
A honi válaszadók több mint kétharmada (69 százalék) tapasztalt részlegénél valamilyen keresetmegvonást az elmúlt 12 hónapban: 42 százalék infláció alatti béremelést, 39 százalék a bónuszok, juttatások csökkentését, 24 százalék a bérek befagyasztását, 12 százalék pedig a bérek csökkentését. Biró Ferenc szerint a kompenzáció csökkentése azért lényeges, mert ha az érintettek attól tartanak, hogy a juttatásuk, életszínvonaluk csökkenni fog, az az eredmények javítására motiválhat.
Magyarországon a visszaélést és a korrupciót a válaszadók 70 százaléka tartja az üzleti élet szerves részének, míg a régióban 74 százalék, vagyis továbbra is nagy a szakadék Kelet-Európa és Nyugat-Európa (39 százalék) között.
A szakértő kifejtette: a magyar válaszadók tudatosságát mutatja, hogy sokan jól érzik, mi fér bele az etikus viselkedés fogalmába: 18 százalék gondolja például úgy, hogy a személyes ajándék és szolgáltatások felajánlása belefér az etikus működésbe egy üzlet elnyerése érdekében, ám csupán 5 százalék vélekedik ugyanígy a készpénz felajánlásáról. Ennek a tudatosságnak a része az is, hogy Magyarországon magasabb arányban (53 százalék) ismerik el a megkérdezettek egy korrupció-ellenes szabályzat relevanciáját és jogosultságát, mint Kelet-Európában (46 százalék) vagy Nyugat-Európában (42 százalék). Saját vállalatuknál működő korrupció-ellenes szabályzatukról már nem ennyire pozitívan nyilatkoznak a megkérdezettek, csupán 40 százalékuk gondolja úgy, hogy a céges szabályozás nem gátja versenyképességüknek, és csak 30 százalék tartja hatékonynak az üzleti gyakorlat fényében – ismertette a szakértő.
| Mérlegképes Kreditkártya |
|---|
|
Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide! Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt. A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai |
A felmérésben rákérdeztek a pénzügyi beszámolók manipulálására is. A magyar válaszadók nagyon alacsony arányban (6 százalék) állították, hogy vállalatuknál gyakorlat a pénzügyi eredmények kozmetikázása, miközben a közép-európai válaszadóknak 20, a nyugat-európaiaknak 13 százaléka. Biró Ferenc szerint a pozitív eredmények ellen szól, hogy a magyar korrupció-elleni szabályzatok csupán 27 százalékának része az átlátható beszámolási eljárás, míg Kelet-Európában ez 50, Nyugat-Európában 54 százalékban van jelen. Emellett általánosságban is elmondható, hogy a hazai szabályzatokban jelentősen alacsonyabb arányban szerepelnek egyes visszaélésre, korrupcióra alkalmas területek (például vendéglátás, promóciós költségek, alkalmazható tanácsadók listája), és eredményességük messze elmarad a nyugat-európai átlagtól.
„A felmérésből egyértelműen kitűnik, hogy a cégek többségénél nem megfelelően működnek a kockázatmenedzsmenti rendszerek. Ennek következtében nem lehet megállapítani azt sem, hogy mikor és hogyan kozmetikázták a pénzügyi eredményeket” – mondta Biró Ferenc.
(Forrás: MTI)
