Sok jogszabály módosul az új Ptk. miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sok jogszabály módosul a jövő év március 15-én hatályba lépő új Polgári törvénykönyv (Ptk.) miatt, változás lesz például, hogy ingyen lehet majd hozzájutni csoportosított céginformációhoz, a volt cégvezető pedig kötelezhető lesz arra, hogy a csődeljárás során ki nem elégített követeléseket maga fizesse meg .


A kormány honlapján megjelent törvénytervezet sorra veszi a módosítandó törvényeket. A csődtörvény módosítása kimondja: ha a felszámolás során a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján nem jut pénzéhez minden hitelező, akkor képbe kerül a korábbi ügyvezető. Az ő felelősségének megállapítását bármely hitelező, vagy – az adós nevében – a felszámoló is kérheti a bíróságtól.

A cégtörvény részletesen szól a vezető tisztségviselő eltiltásáról. A cégbíróság eltiltja ettől a pozíciótól azt, akinek felelősségét a felszámolási – vagy kényszertörlési – eljárás során, ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította. További feltétel, hogy az illető a fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Az eltiltás alatt álló személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, vagy egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője sem. Az eltiltás öt évre szól.

Az ügyvéd, csak akkor hitelesítheti automatikusan a cég képviselőjének aláírás mintáját, ha őt személyesen ismeri. Ellenkező esetben az ügyvéd megkeresi a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartást.

Szintén a cégtörvény mondja ki, hogy a csoportosított céginformációkhoz ingyenesen lehet hozzájutni. Ilyen valamely jogi személy – vagy egyéb szervezet – cégtulajdonosi minőségére, képviseleti jogosultságára vonatkozó adat, továbbá az is, hogy egy magánszemély mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot.

Jelenleg ilyen információhoz csak a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, és más hivatalos szerv juthat hozzá. Más információkérő csak akkor juthat hozzá csoportosított adatokhoz, ha azok a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükségesek. Ekkor az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.

(Forrás: MTI)

A kormány honlapján megjelent törvénytervezet sorra veszi a módosítandó törvényeket. A csődtörvény módosítása kimondja: ha a felszámolás során a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg alapján nem jut pénzéhez minden hitelező, akkor képbe kerül a korábbi ügyvezető. Az ő felelősségének megállapítását bármely hitelező, vagy – az adós nevében – a felszámoló is kérheti a bíróságtól.

A cégtörvény részletesen szól a vezető tisztségviselő eltiltásáról. A cégbíróság eltiltja ettől a pozíciótól azt, akinek felelősségét a felszámolási – vagy kényszertörlési – eljárás során, ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította. További feltétel, hogy az illető a fizetési kötelezettségét nem teljesítette.

Az eltiltás alatt álló személy nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, vagy egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője sem. Az eltiltás öt évre szól.

Az ügyvéd, csak akkor hitelesítheti automatikusan a cég képviselőjének aláírás mintáját, ha őt személyesen ismeri. Ellenkező esetben az ügyvéd megkeresi a személyi adat- és lakcímnyilvántartást, a járművezetői engedély-nyilvántartást, az útiokmány-nyilvántartást, illetve a központi idegenrendészeti nyilvántartást.

Szintén a cégtörvény mondja ki, hogy a csoportosított céginformációkhoz ingyenesen lehet hozzájutni. Ilyen valamely jogi személy – vagy egyéb szervezet – cégtulajdonosi minőségére, képviseleti jogosultságára vonatkozó adat, továbbá az is, hogy egy magánszemély mely cégeknél lát el vezető tisztséget vagy felügyelőbizottsági tagságot.

Jelenleg ilyen információhoz csak a bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság, és más hivatalos szerv juthat hozzá. Más információkérő csak akkor juthat hozzá csoportosított adatokhoz, ha azok a törvényben biztosított jogai gyakorlásához vagy törvényes érdekei védelmében szükségesek. Ekkor az információkérőnek az érintettek hozzájárulását igazolnia kell.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.