Szállodaszövetség: a belföldi turizmus talán ősz előtt elindulhat Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szeptember előtt nem indulhat újra a turizmus Budapesten, országosan talán előbb elindulhat a belföldi turizmus a járványhelyzet függvényében – mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke a Kossuth Rádióban hétfőn reggel.

Hozzátette: nincs ember, aki ma megmondja, hogy pontosan mi fog történni a gazdaságban, beleértve a turizmust, és azt sem tudni, meddig tart a mostani állapot. Úgy vélte, nagyobb esély van arra, hogy az üzleti turizmus előbb indul el Budapesten, mint a szabadidős utazások, de mint fogalmazott, arra nem lehet felelős választ adni, hogy mikor.

Jelenleg minden szállodában üzemszünet van, ami technikai kérdés, be vannak zárva, csak nem jogilag – mondta, megjegyezve: ez a biztosabb megoldás, mert nem kell újra engedélyeket kérni. Minden épületet őriznek, takarítanak, arra készül mindenki, hogy hónapok múlva el lehet indulni. Sokkal problémásabbnak nevezte a meglévő személyzet megtartását.

Flesch Tamás kifejtette: nem fog egyszerre minden visszaállni, a folyamat lassú lesz. Hangsúlyozta, hogy komoly segítségre van szükség minden oldalról, a munkavállalók, a munkáltató, és a kormány részéről egyaránt. A járulékcsökkentés nem lesz elég, mert nem a járulékfizetés lesz a kérdés, hanem az, hogy eleinte bért sem fog tudni fizetni a vállalkozó, és valószínűleg lesz olyan üzlet is, ami nem fog tudni újra kinyitni – mondta. Rámutatott arra: a vendéglátás a turisztikai ágazat dolgozóinak felét, mintegy 200 ezer embert foglalkoztat. Egy átlagos budapesti vendéglátóhelyen havonta 15 millió forint a bérköltség, amit nem lehet hónapokig fizetni – fejtette ki.

Közlése szerint több szakmai szövetséggel együtt a kormány elé terjesztettek egy egységes javaslatcsomagot, a tárgyalási szakaszban azonban erről többet nem közölt.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)