Számlázás nélkül is jár a késedelmi kamat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A késedelmi kamat szabályainak alkalmazása körében a fizetési felszólítás (számlázás) elmaradását a perindítás pótolja – állapította meg a Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésében. A késedelmi kamat tehát a perindítást követő harminc nap elteltétől esedékes. A jogeset ezen felül a pótmunka tekintetében is széles érdeklődésre számot tartó okfejtést tartalmaz.

A bírósági eljárás alapjául szolgáló vitás ügyben a felek vállalkozói szerződést kötöttek egymással. A vállalkozó a szerződéses kötelezettségét jelentős részben teljesítette, a munka teljes befejezését megelőzően, mintegy 80 százalékos készültségi fok elérése után azonban a munkaterületről – az időközben általa elvégzett pótmunkák ellenértéke megfizetésének elmaradására hivatkozással – levonult. Ezután a megrendelő szerződésszegésére hivatkozással elállt a vállalkozási szerződéstől. A megrendelő meghiúsulási kötbért, a vállalkozó pedig a pótmunkák ellenértékét követelte a bíróság előtt annak késedelmi kamataival együtt.

Az elsőfokú bíróság a meghiúsulási kötbér iránti kereseti kérelmet elutasította, ugyanakkor kötelezte a megrendelőt a pótmunkák késedelmi kamattal növelt összegének a megfizetésére.

A másodfokú bíróság az ítéletet részben megváltoztatta, az vállalkozót kötelezte a meghiúsulási kötbér megfizetésére, a megrendelő esetében pedig a pótmunka ellenértéke utáni késedelmi kamatok megfizetésétől eltekintett arra hivatkozással, hogy a pótmunka ellenértékét a kiállítandó számla szerinti teljesítési határidőben köteles fizetni. A jogerős ítélet indokolása szerint a vállalkozó ugyanis a munkaterületről való levonulását megelőzően igazolható módon nem szólította fel a megrendelőt a pótmunkák ellenértékének a megfizetésére, és nem figyelmeztette őt arra sem, hogy a díj kiegyenlítésének elmaradása esetében a vállalt munkafeladat teljesítését a továbbiakban nem folytatja. Ezért azt állapította meg, hogy a vállalkozó jogellenesen zárkózott el a további munkavégzéstől. Így a megrendelő alappal tartott igényt a kikötött meghiúsulási kötbérre. Megállapította továbbá, hogy az elvégzett pótmunka ellenértékét a megrendelő köteles megfizetni. Késedelmi kamatokra viszont a vállalkozó a pótmunkák díja után nem tarthat igényt, követeléséről ugyanis számlát nem állított ki.

A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság több, szélesebb érdeklődésre számot tartó kérdésben is állásfoglalt. Kifejtette, hogy többletmunkának a tervben szereplő, de a költségvetésből hiányzó munka, pótmunkának pedig – a Legfelsőbb Bíróság EBH2000. 201. számú elvi határozatából is kitűnően – a szerződés műszaki tartalmát meghatározó tervdokumentációban nem szereplő, utólag megrendelt, tervmódosítás folytán felmerült, illetőleg a szerződés kereteit meghaladóan műszaki szükségességből elvégzett munka minősül.

A pótmunka megrendelésére (az eredeti vállalkozási szerződés módosítására) – jogszabály eltérő előírása, illetve a felek eltérő kikötése hiányában – írásban, szóban, illetve ráutaló magatartással egyaránt sor kerülhet. Az eredeti szerződés ráutaló magatartással történő módosítására utaló körülményként értékelhető a XXXII. számú Polgári Elvi Döntésből kitűnően az is, ha a megrendelő tudomást szerez arról, hogy a vállalkozó az eredeti megállapodás kereteit meghaladó munkát végez, és ez ellen nem tiltakozik. Mindezekből következően, miután a vállalkozó a pótmunkát elvégezte, a megrendelő pedig az így elkészített művet kifogás nélkül átvette, megállapítható, hogy a felek között a pótmunka elvégzésére vonatkozó megállapodás jött létre. Az a körülmény, hogy a szerződésmódosításra a felek írásbeli alakot kötöttek ki, a megállapodás érvényességét – a teljesítés elfogadására figyelemmel – nem érinti. Kiemelte, hogy nem eredményezi a pótmunka elvégzésére vonatkozó megállapodás (szerződésmódosítás) létre nem jöttét az sem, ha a felek kifejezetten nem jelölik meg a pótmunka ellenértékét. Ezt ugyanis az ítélkezési gyakorlat szerint úgy kell tekinteni, hogy ráutaló magatartással a szokásos piaci áraknak megfelelő díj alkalmazásában állapodtak meg.

Mindezek figyelembevételével jogszabálysértés nélkül kötelezte a bíróság a megrendelőt az általa elvégzett pótmunka – az aggálytalan szakértői vélemény alapján helyesen megállapított – ellenértékének megfizetésére. A számla kiállításának elrendelése viszont jogszabálysértő, erre irányuló kérelmet ugyanis a per során a megrendelő nem terjesztett elő. Emellett helytelenül határozta meg a másodfokú bíróság a pótmunka ellenértéke esetében a teljesítési határidőt, és tévesen mellőzte a késedelmi kamatokban való marasztalást is.

Az ellenszolgáltatás ugyanis a törvényi előírások folytán – a felek eltérő rendelkezésének hiányában – a szolgáltatás teljesítésekor válik esedékessé. A számlázási kötelezettség elmulasztása – amint arra a Legfelsőbb Bíróság a GK 66. számú állásfoglalásában is rámutatott – az ellenszolgáltatásnak a szolgáltatás teljesítésekor való esedékessé válását nem érinti. Ezért törvénysértő a másodfokú bíróság azon rendelkezése, mellyel a számla kiállításnak függvényében kötelezte a felperest az alperes által elvégzett pótmunka ellenértékének megfizetésére.

A Ptk. 301/A. § (3) bekezdéséből kitűnően ugyanis a kamatfizetési kötelezettség gazdálkodó szervezetek között a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvételétől számított 30 nap elteltétől esedékes, illetve a jogosult teljesítésétől számított 30 nap elteltétől, ha a jogosult fizetési felszólításának (számlájának) kézhezvétele a jogosult teljesítését megelőzte, vagy a kézhezvétel időpontja nem állapítható meg. A fizetési felszólítás (számlázás) elmaradását az ítélkezési gyakorlat szerint a perindítás pótolja. Ezért abban az esetben, ha a követelés bírósági úton történő érvényesítését megelőzően a jogosult nem küldött fizetési felszólítást a kötelezett részére, illetőleg számlát nem bocsátott ki, a késedelmi kamatot gazdálkodó szervezetek között a Ptk. 301/A. § (3) bekezdéséből következően a keresetlevélnek (viszontkeresetnek, beszámítási kifogásnak) a kötelezett részére történt kézbesítésétől számított 30 nap elteltétől kell megítélni.

A pótmunka ellenértékéről vállalkozó számlát nem vitásan nem állított ki, és az utóbb a perben érvényesített követelés vonatkozásában megfelelő fizetési felszólítás kibocsátására sem került sor. A per során ugyanakkor a vállalkozó a pótmunkadíj-igényét viszontkereset útján érvényesítette, az ezzel kapcsolatos beadványát a vállalkozónak megküldte. A küldemény kézhezvétele időpontjától tehát a Legfelsőbb Bíróság szerint a Ptk. 301/A. § (3) bekezdése értelmében késedelmi kamatot kell fizetni.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Globális informatikai hiba – Budapest Airport: a Liszt Ferenc-repülőtér is érintett

Globális informatikai hiba miatt több légitársaság utasfelvételre használt rendszere leállt, ezért járatkésésekre, torlódásra és jelentősen megnövekedett várakozási időre kell számítani a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren – közölte a Budapest Airport pénteken. A Wizz Air is arról tájékoztatott, hogy utasai fennakadásokat tapasztalhatnak a légitársaság nemzetközi hálózatán.

2024. július 19.

Cégtrend 2024-ben: pozitívabb félév, de még mindig negatív üzenet

Az elmúlt öt év legalacsonyabb cégszámát idén júniusban regisztrálták. Az új cégbírósági eljárások száma az év első hat hónapjában ismét meghaladta a 20 ezret. Úgy tűnik, hogy az idei évben nem várható jelentős változás a cégtrendekben.