Századvég: érdemben javult a konjunktúraérzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A háztartások és a vállalkozások konjunktúraérzete is érdemben javult, az ezt tükröző index mindkét csoportnál megközelítette a koronavírus előtti értékét – közölte a Századvég Gazdaságkutató októberi felmérése eredményeit.

A lakosságnál – 2,9 pontról, -1,5-re emelkedett, a vállalatoknál -3,0 pontról -0,2 pontra javult a -100 és +100 közötti skálán a konjunktúraérzet. Amennyiben a magyar gazdaság dinamikus növekedése folytatódik, a két konjunktúraindex tovább emelkedhet, ehhez azonban több tényező együttállására is szükség van. Példaként az infláció csökkenését, valamint az ipart és az építőipart érintő alapanyaghiányt, illetve a vállalati szektort érintő energiaársokkot és a szállítási nehézségek mérséklődését említették.

Az infláció megítélése a legkedvezőtlenebb

Az egyes lakossági konjunktúraindexek közül továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése a legkedvezőbb: ennek alindexe az előző hónapban mért +6,5 pontról +9,2 pontra emelkedett októberben. Kisebb mértékű javulás tapasztalható az anyagi helyzet és a gazdasági környezet megítélésében is: az előbbi -5,1 pontról -4,3-re, míg utóbbi -3,7-ről -1,4 pontra változott.

Ugyanakkor az infláció megítélése az előző havi -30,8 pont után októberben visszakorrigált augusztusi értéke környékére, és így -36,3 pontot tett ki, így a négy alindex közül továbbra is ennek a megítélése a legkedvezőtlenebb.

konjunktúra

A vállalati felmérésben az alindexek közül az iparági környezet esetében kismértékű romlás következett be, +15,3 pontról +14,7 pontra, ennek ellenére továbbra is ennek az alindexnek az értéke a legkedvezőbb. A legnagyobb javulás a gazdasági környezet megítélésében történt, a mutató értéke az előző havi -5,0 pontról +2,4-re emelkedett, ami azt jelzi, hogy megítélése pozitívvá vált, erre legutóbb 2020 januárjában volt példa.

A termelési környezet megítélése kismértékben, -5,3-ről -3,9-re emelkedett, ezzel szemben az üzleti környezetnél többségbe kerültek a pozitív válaszok, így -3,5-ről +0,5 pontra javult.

Kevesebbeknek romlott a helyzete

A felmérés szerint a legnagyobb mértékű és önmagában is jelentős javulás az előző 1 év gazdasági helyzetének megítéléseben következett be. A szeptemberi 22,1 százalék után a megkérdezettek 14,2 százaléka mondta, hogy a gazdasági helyzet jelentősen, míg 31,3 százalék után 23,9 százaléka, hogy kismértékben romlott az elmúlt egy évben. Egyúttal arra is rámutattak, hogy 17,9 százalékról 27,9 százalékra nőtt azok aránya, akik kismértékben, míg 6,0 százalékról 13,9 százalékra azoké, akik jelentősen javulónak értékelték a gazdasági helyzetet az egy évvel korábbihoz viszonyítva.

A második legnagyobb arányú, szintén pozitív irányú változás az ország versenyképességének elmúlt 1 évre vonatkozó megítélésében történt: a versenyképességet kismértékben javulónak a szeptemberi 22,0 százalék után októberben 28,9 százalék ítélte, míg jelentősen javulónak 6,1 százalék helyett 12,0 százalék.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).