Szigorodó szabályok fékezhetik az építőipari alapanyagok drágulását


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az erőteljesen növekvő építőipari alapanyagárak további megugrását adminisztratív eszközökkel is igyekszik megfékezni a szabályozó. Kiviteli regisztráció, EKAER bejelentés, extra bányajáradék és kitermelési előírások léptek életbe a napokban.

A globális folyamatok és a hazai kedvezmények rendszere erős nyomást gyakorol az építőipari alapanyagok árára, melyet a kormányzat néhány adminisztratív intézkedéssel igyekszik fékezni a július 8-án megjelent kormányrendelet szerint. Az építőipari alapanyag gyártó- és forgalmazó cégeknek az alábbi új szabályoknak kell megfelelniük, eleget tenniük:

• Építőipari nyersanyagok és termékek kivitelére regisztrációs kötelezettség lép életbe

• Építőipari nyersanyagok és termékek fuvarozására EKAER kötelezettség lép életbe

• Kiegészítő bányajáradék kerül bevezetésre

• Minimum kitermelési kapacitás

• A GVH gyorsított ágazati vizsgálatot indíthat az építőiparban

Az első három intézkedésnek adó vagy adó-jellegű vonzata is van, ezeket részletesen is vizsgájuk az alábbiakban.

1. Építőipari alapanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos regisztrációs kötelezettség

Milyen építőanyagokra vonatkozik a bejelentési kötelezettség?

A kormányrendelet melléklete* tételesen felsorolja az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek (építőanyagok) körét. Ezek többek között a kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, cementek, habarcsok, betonok, gyapot és különböző fém alapanyagok.

építőipari drágulásMilyen építőanyag ügyletekre vonatkozik a bejelentési kötelezettség?

A regisztrációs és bejelentési kötelezettség a bejelentés-köteles építőanyag Magyarország területéről külföldre történő értékesítésre és kivitelre vonatkozik. Nem vonatkozik ugyanakkor a Magyarország területén, tranzitforgalom keretében átszállított építőanyagra.

Kire vonatkozik a bejelentési kötelezettség?

A regisztrációs bejelentési kötelezettség a bejelentés-köteles építőanyag Magyarország területéről külföldre történő értékesítőkre és külföldre kivinni szándékozó természetes személy, egyéni vállalkozó vagy jogi személy, vagy egyéb szervezet bejelentőkre vonatkozik.

Elővásárlási és vételi jog az építőipari alapanyagoknál

A bejelentés vizsgálata alatt a magyar államot a külföldre értékesíteni szándékozott építőanyagra elővásárlási jog, a külföldre kivinni szándékozott építőanyagra – ha az a bejelentő saját, külföldön lévő telephelyére, saját felhasználás céljából kerülne kiszállításra –vételi jog illeti meg. Ezen jogot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján gyakorolja.

2. EKAER kötelezettség az építőipari alapanyagokra és termékekre

Július 9-től bővült az EKAER bejelentésköteles termékek köre: ettől az időponttól be kell jelenteni azokat az építőipari nyersanyagokat és termékeket is, melyek a kormányrendelet** mellékletében szerepelnek.

A rendelet** melléklete tételesen felsorolja az EKAER bejelentés-köteles építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek (építőanyagok) körét. Ezek többek között a kavics, sóder, tört vagy zúzott kő, cementek, habarcsok, betonok, egyes faipari termékek, gyapot, különböző fém alapanyagok, fából előre gyártott épület. Az EKAER bejelentés köteles termékek köre nem teljesen azonos az előző pontban említett termékek körével, bár több átfedés is van közöttük.

Az említett termékekre vonatkozóan nem kell biztosítékot nyújtani, csak a regisztrációjuk vált kötelezővé.

építőipari drágulás3. Kiegészítő bányajáradék az építőipari alapanyagoknál

Kire vonatkozik a kiegészítő bányajáradék-fizetési kötelezettség?

A kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettség csak a 2019-ben 3 milliárd forint nettó árbevételt elérő, bányajáradék fizetésére egyébként kötelezett vállalkozásra vonatkozik. Azon társaságok lesznek a járadék megfizetésére kötelezettek, melyek főtevékenységként kőfejtés, gipsz, kréta bányászata (TEÁOR 0811),kavics-, homok-, agyagbányászat (TEÁOR 0812),cementgyártás (TEÁOR 2351),illetve mész-, gipszgyártás (TEÁOR 2352) tevékenységet végeznek.

Mennyit kell fizetni?

Az kiegészítő bányajáradék fizetésre kötelezett az általa kitermelt vagy feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló alapanyag rendeletben meghatározott ára felett köteles az egységár feletti ársávra a 90 százalékos mértékű adót kiegészítő bányajáradékként megfizetni.

Az egyes termékek esetében a nettó árazási küszöbértékek az alábbiak szerint kerültek meghatározásra:

a) osztályozott homok 700 forint/tonna,

b) osztályozott kavics 900 forint/tonna,

c) osztályozott homokos kavics 700 forint/tonna,

d) természetes homokos kavics 700 forint/tonna,

e) cement 20 000 forint/tonna.

A bejelentett friss intézkedések több kérdést vetnek fel, érdemes a részletszabályokról adótanácsadóval egyeztetve megvizsgálni az adott vállalkozásra vonatkozó pontos elvárásokat.

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary adóüzletágának igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.