Szombattól vége az akciós árakkal való trükközésnek


Vásárlóként manapság már egyre nagyobb kihívást jelentett az akciós árak között eligazodnunk, hiszen az akció nem mindig jelentette a termék valódi árleszállítását. Néhány bolt, vagy webshop szeretett oly módon zsonglőrködni áraival, hogy az akciók bejelentése előtt feltornázták áraikat, így a vevő abban a hitben vásárolt, hogy nagy akciót fogott ki, míg a valóság mást mutatott volna, ha a pár nappal előtte kiírt árakhoz viszonyítja a kifizetett összeget. E hónap végétől azonban minden megváltozik.

A változás a boltoknak lehet rossz hír, a vevőknek azonban minden bizonnyal segítséget ad ahhoz, hogy valódi akciók részesei lehessenek.

Mely jogszabály változása idézi elő a fentieket?

Egyrészt módosításra került a 98/6/EK irányelv, amely uniós jognak való megfelelés érdekében a hazai szabályokat is módosítani kellett. Így a termékek eladási ára és egységára, továbbá a szolgáltatások díja feltüntetésének részletes szabályairól szóló 4/2009. (I. 30.) NFGM-SZMM együttes rendelet május 28- tól már megtiltja a vállalkozások számára az akciós árakkal történő játszadozást. Erre vonatkozóan pontos szabályokat fogalmaz meg, amelyet az alábbiakban részletesen mutatunk be.

A korábbi ár feltüntetése

A fent hivatkozott jogszabály legfontosabb módosítása az, hogy „Az árcsökkentés bejelentése esetében meg kell jelölni a korábbi, a vállalkozás által az árcsökkentést megelőzően, meghatározott ideig alkalmazott árat.” (2/A§ (1) bekezdése)

De mit is jelent ez pontosan? Hiszen nem mindegy, hogy az akciót megelőzően melyik napi árat kell megjelentetnie a kereskedőnek. A rendelet pontosan úgy fogalmaz, hogy a korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző harminc nap.

Vagyis ez azt jelenti, hogy az akciót megelőző 30 nap az az időintervallum, amit a kereskedőknek figyelniük kell és ezen időszak alatt a legalacsonyabb árat kell úgy feltüntetniük, hogy az akciós ár ennek a legalacsonyabb árnak a bizonyos százalékaként legyen kiírva. Például ha van egy termékünk, aminek a jelenlegi ára 10.000 forint, de holnaptól 50%- os akciót szeretnénk rá meghirdetni, akkor nem írhatjuk ki egyből, áthúzva a 10.000 forintos árat, mellé téve az 50%- ot és az új, 5000 forintos árat, mivel először meg kell néznünk, hogy az elmúlt harminc napban milyen árakon árultuk a terméket. Amennyiben volt, hogy 8000 forintért és emellett 12.000 forintért is értékesítettük a 10.000 forint mellett, akkor a 8000 forintot kell alapul vennünk és az akciós ár százalékát ebből meghatározva feltüntetni a 8000 forintot is, mint régi legalacsonyabb árat, függetlenül attól, hogy az akció meghirdetése előtt a magasabb (12.000 forintos) árat alkalmaztuk már egy ideje.

Ez a harminc napos szabály arra is enged következtetni, hogy amennyiben a harminc napot megelőzően volt egy alacsonyabb ár a termékre vonatkozóan, azt már nem kell figyelembe venni az akciós ár meghatározásához. Így ha kereskedőként kivárjuk a harminc napot úgy, hogy azon időtartamban már csak a magasabb ár szerepeljen, úgy gond nélkül alkalmazhatjuk ezt korábbi árként.

Más a helyzet azonban abban az esetben, amennyiben az akció folyamatos és az árcsökkentés mértéke fokozatosan növekszik (például először 10%, majd 20%, aztán 30% az árcsökkentés a harminc napon belül), akkor a „korábbi ár” az lesz, amely az árcsökkentés első alkalmazása előtti, vagyis az árcsökkentés nélküli ár volt.

A fentiek alapján azonban a rendeletből következtethető az is, hogy amennyiben a harminc napon belül nem fokozatosan növekvő, hanem egyszeri akció volt a termékre vonatkozóan, akkor egy következő árleszállítás alkalmával ezt az akciós árat is figyelembe kell vennünk a legalacsonyabb ár meghatározásánál. Így könnyen előfordulhat, hogy harminc napon belül kisebb akciót nem tudunk meghirdetni, amennyiben egy hónapon belül már volt egy nagyobb mértékű leárazásunk, hiszen akkor ehhez képest kellene meghatároznunk az új akciós árunkat.

A harminc napnál kevesebb ideje forgalmazott termékek

Felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a termékekkel, amelyek még nincsenek harminc napja forgalomban, így esetükben lehetetlen, hogy minimálisan harminc napot vizsgáljunk meg. Erre is kész válasszal szolgál a rendelet, miszerint ha a termék harminc napnál rövidebb ideje van forgalomban, akkor a korábbi ár a vállalkozás által egy olyan időszakban alkalmazott legalacsonyabb árat jelenti, amely nem lehet rövidebb, mint az árcsökkentés alkalmazását megelőző tizenöt nap.

Van- e kivétel a szabályok alól?

Legfontosabb kérdésünk mégis az lehet, hogy létezik- e kivétel, amikor nem kell ekkora plusz munkával járó terhet vállalkozóként magunkra venni és nyugodt szívvel árazhatunk le és fel anélkül, hogy bonyolult szabályoknak kellene megfelelnünk. A válasz: igen, van. Azonban nem túl széles a kör, ugyanis csak a romlandó (például gyümölcsök), vagy minőségüket rövid ideig megőrző termékekre engedélyezett a kivétel szabály, amelyek esetében nem kell alkalmazni a fenti szigorúbb rendelkezéseket.

Az árak feltüntetése

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény eddig is előírta, hogy az eladási árat, az egységárat, illetve a szolgáltatás díját egyértelműen, könnyen azonosíthatóan és tisztán olvashatóan kell feltüntetni. Azonban május 28- tól talán még fontosabbá válik az, hogy a vállalkozás minden esetben úgy járjon el az árak feltüntetése esetén, hogy az a leginkább egyértelmű legyen a fogyasztó számára, legfőképp annak érdekében, hogy ne tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat valósuljon meg részéről.

Fontos tudni, hogy a fenti rendelet kizárólag azokra a vállalkozásokra ró kötelezettséget, akik a fogyasztóval kötnek szerződést, vagyis akik közvetlenül a fogyasztónak adják el termékeiket, legyen az akár online felületen. Abban az esetben azonban, ha nem a fogyasztóval kerül közvetlen kapcsolatba a vállalkozás az értékesítés során (például csak bizonyos közvetítő szerepet tölt be), akkor rájuk nem vonatkoznak a fenti rendelet szabályai.



Kapcsolódó cikkek

2022. június 27.

Drága világ vár a környezetszennyező vállalatokra

Húszszorosára is nőhet a piaci igény a globális felmelegedés csökkentését célzó szén-dioxid-kvóták iránt 2035-re, és az óriási kereslet hatására ezek egységára akár meg is hatszorozódhat – derül ki az EY tanulmányából.

2022. június 27.

Jelentősen romlottak a fogyasztói várakozások

A GKI konjunktúraindexe május után júniusban is csökkent 15 havi mélypontra jutva, az üzleti várakozások ismét bő 3, a fogyasztóiak viszont újra mintegy 10 ponttal estek az előző hónaphoz képest.