Tállai András: a hitelmoratórium nemzetközi szinten is egyedülálló Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint különlegesen nagy segítség, hogy hat hónappal meghosszabbították a fizetéskönnyítő lehetőséget, mert így a magyarországi hiteladósok 15 hónapon át tartó könnyítéshez jutottak – olvasható a Világgazdaságban megjelent interjúban.

Tállai András a lapnak elmondta, hogy jelenleg 1,6 millió család és mintegy félmillió cég él a törlesztési moratóriummal. A politikus szerint más országok a járvány kitörése után csak néhány hónapra tették lehetővé az adósoknak a fizetésfelfüggesztést, Lengyelország és Németország például csak három, Franciaország pedig négy hónapra.

Ezekben az országokban az ügyfélnek magának kellett kérvényeznie, hogy élni kíván a törlesztés három hónapra történő felfüggesztésének lehetőségével.

Az államtitkár úgy vélte, hogy a magyar kormány segítségnyújtása nemzetközi szinten is egyedülálló. Azzal ugyanis, hogy hat hónappal meghosszabbította a fizetéskönnyítő lehetőséget, a magyarországi hiteladósok 15 hónapon át tartó könnyítéshez jutottak.

A moratórium szabályai később is védik az ügyfeleket. Az intézkedés lejárta után a havi törlesztőrészlet nem emelkedhet a válság előtti szintnél magasabbra, és a kamatozás is csak azon hitelek esetében módosulhat, amelyek eredeti szerződése változó kamatozásról szólt. A moratórium alatt esedékes törlesztőrészletek kimaradásakor meg nem fizetett tőke és kamat nem kapcsolható a törzstartozáshoz. A moratórium alatt meg nem fizetett összegeket a futamidő arányos meghosszabbításával fizetheti majd vissza az ügyfél.

államtitkár

Az év eleji pénzintézeti tájékoztatás, valamint a januártól életbe lépő hosszabbítás arra is időt ad az ügyfelek számára, hogy áttekintsék, van-e lehetőségük a jelenleginél kedvezőbb feltételekkel, szerződésmódosítással, hitelcserével újraindítani a törlesztést. Szerinte ma a pandémia ellenére is stabilabb lábon áll a gazdaság, és alacsonyabb a jegybanki alapkamat, mint például a devizahitelek forintosítása idején.

A vállalati ügyfeleknek azt érdemes mérlegelniük, hogy 2021 első felében még élnek a gazdaság újraindulását segítő támogatott hitelkonstrukciók, amelyek feltételei szintén megengedik a hitelcserét – tette hozzá.

Tállai András szerint a hitelfelvevők körében is egyre erősebb a pénzügyi tudatosság: a 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 millióan, a hitellel rendelkező csaknem egymillió vállalkozásból félmillióan vették igénybe a törlesztési moratórium adta lehetőséget. A moratóriumban jelenleg a teljes hazai lakossági és vállalati hitelállománynak a 42 százaléka, vagyis 4300 milliárd forint érintett.

A pénzügyi tudatosság egyre erőteljesebb térnyerését igazolja az a tapasztalat is, hogy a moratóriumban lévők között csekély azoknak a száma, akik a folyószámlahitelükkel vagy a hitelkártya-tartozásukkal kapcsolatban éltek a törlesztés felfüggesztésével – tette hozzá.

(Világgazdaság)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.