Támogatást igényelhetnek az önfoglalkoztatók Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphat azon Önfoglalkoztató, aki nem volt jogosult ágazati bértámogatásra.

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphat azon Önfoglalkoztató, amely tényleges főtevékenységként az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló rendelet I. melléklete szerinti tevékenységet folytatja és nem volt jogosult a veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet (továbbiakban: 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet) szerinti ,,Ágazati bértámogatásra” és nem minősül a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet szerinti kifizetőnek, tehát nincs és az ágazati bértámogatásra való jogosultsági időszak alatt sem volt munkavállalója.

Tényleges főtevékenységnek azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a jogosultnak az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelete (továbbiakban: 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet) hatálybalépését, tehát 2021. június 8. napját vagy a 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet hatálybalépését, tehát 2020. november 11. napját megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.

önfoglalkoztatók támogatásaÖnfoglalkoztató: veszélyhelyzeti intézkedésekkel érintett lenti ágazatokban jogszabály alapján korlátozásokkal érintett, alkalmazott nélkül működő mikrovállalkozás és önfoglalkoztató.

1. Az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatására a tényleges főtevékenységeként

1.1. Éttermi, mozgó vendéglátás tevékenységet,

1.2. Rendezvényi étkeztetés tevékenységet,

1.3. Italszolgáltatás tevékenységet,

1.4. Filmvetítés tevékenységet,

1.5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése tevékenységet,

1.6. Sport és szabadidős képzés tevékenységet,

1.7. Előadó-művészet tevékenységet,

1.8. Előadó-művészetet kiegészítő tevékenységet,

1.9. Művészeti létesítmények működtetése tevékenységet,

1.10. Múzeumi tevékenység tevékenységet,

1.11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése tevékenységet,

1.12. Sportlétesítmény működtetése tevékenységet,

1.13. Sportegyesületi tevékenységet,

1.14. Testedzési szolgáltatás tevékenységet,

1.15. Egyéb sporttevékenység tevékenységet,

1.16. Vidámparki, szórakoztatóparki tevékenységet,

1.17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás tevékenységet,

1.18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet,

1.19. Szállodai szolgáltatás tevékenységet,

1.20. Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet,

1.21. Kempingszolgáltatás tevékenységet,

1.22. Egyéb szálláshely szolgáltatás tevékenységet,

1.23. Utazásközvetítés tevékenységet,

1.24. Utazásszervezés tevékenységet

1.25. M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás tevékenységet

1.26. Iparcikk jellegű bolti vegyes kiskereskedelem tevékenységet,

1.27. Audio-, videoberendezés kiskereskedelme tevékenységet,

1.28. Textil-kiskereskedelem tevékenységet,

1.29. Villamos háztartási készülék kiskereskedelme tevékenységet,

1.30. Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme tevékenységet,

1.31. Könyv-kiskereskedelem tevékenységet,

1.32. Papír-, írószer-, irodaszer- és nyomtatvány-kiskereskedelem tevékenységet,

1.33. Zene-, videofelvétel kiskereskedelme tevékenységet,

1.34. Sportszer-kiskereskedelem tevékenységet,

1.35. Játék-kiskereskedelem tevékenységet,

1.36. Ruházat kiskereskedelem tevékenységet,

1.37. Lábbeli-, bőráru-kiskereskedelem tevékenységet,

1.38. Óra-, ékszer-kiskereskedelem tevékenységet,

1.39. Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme tevékenységet,

1.40. Használtcikk bolti kiskereskedelme tevékenységet,

1.41. Videokazetta, lemez kölcsönzése tevékenységet,

1.42. Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése tevékenységet,

1.43. Egyéb foglalás tevékenységet,

1.44. Szerencsejáték, fogadás tevékenységet, kivéve a totózó és lottózó üzemeltetése,

1.45. Szórakoztatóelektronikai cikk javítása tevékenységet,

1.46. Lábbeli, egyéb bőráru javítása tevékenységet,

1.47. Bútor, lakberendezési tárgy javítása tevékenységet,

1.48. Óra-, ékszerjavítás tevékenységet,

1.49. Egyéb személyi, háztartási cikk javítása tevékenységet,

1.50. Fodrászat, szépségápolás tevékenységet,

1.51. M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás tevékenységet,

1.52. Virág-, koszorú- és dísznövény-kiskereskedelem tevékenységet,

1.53. Oktatási intézményben működő vállalkozások esetén Egyéb vendéglátás tevékenységet,

1.54. Járművezetés oktatás tevékenységet,

1.55. M.n.s. egyéb oktatás tevékenységet vagy

1.56. Oktatást kiegészítő tevékenységet

folytató jogosult.

2. Az 1. pont 17. alpontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.

3. Az 1. pont 25. alpontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjed ki a támogatási jogosultság, ha a) nem a személyszállítási szolgáltatásról szóló 2012. évi XLI. törvény szerinti közszolgáltatási kötelezettség ellátását célzó közlekedési szolgáltatást végez, és b) a tevékenységet végző rendelkezik a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet szerinti közúti személyszállítási engedéllyel.

önfoglalkoztatók támogatása4. Az 1. pont 39. alpontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző az optikai és a mezőgazdasági tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.

5. Az 1. pont 42. alpontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző az építési és szerelési munkához kapcsolódó cikkek kölcsönzését tényleges főtevékenységként végzi

6. Az 1. pont 49. alpontja szerinti tevékenységet végzőre nem terjed ki a támogatási jogosultság, ha a tevékenységet végző a kerékpárok javítása tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja.

Kérelem a veszélyhelyzet végéig nyújtható be az Önfoglalkoztató székhelye vagy telephelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalhoz.

A támogatási kérelem és mellékleteinek benyújtásakor az elektronikus ügyintézést szolgáló felületen a címzettek megadásakor az illetékes járási /fővárosi kerületi hivatal foglalkoztatási osztályát kell kiválasztania a legördülő menüből.

A támogatás mértéke a hirdetmény megjelenésekor érvényes garantált bérminimum összege, azaz 219 000 Ft.

A Hirdetmény 2021. június 14. napján módosult. 

A támogatás további részleteit a HIRDETMÉNY dokumentumban olvashatja.

(nfsz.munka.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.