Támogatott nonprofit lakásépítés bevezetését javasolja az ÉVOSZ

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A használatba vett új lakások számának növekedése a vidékre jellemző, e mögött ott van a falusi CSOK kedvező hatása és a 2020-2021-ben, az építések indulásakor meglévő kedvezőbb hitel-kamat környezet – így kommentálta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a tavalyi lakásépítésekről és kiadott építési engedélyekről szerdán megjelent legfrissebb adatokat.

A korábbi évekhez mérve a 2022-ben kiadott építési engedélyek száma és a megvalósuló lakásszám közötti különbség jelentős növekedése arra mutat, hogy engedélyek birtokában sem indulnak el a kivitelezési munkák. A megrendelők előkészítenek, de egyre többen kivárnak – jegyezte meg a szakszövetség.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek „magyaros változata”, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére – tette hozzá, megjegyezve, hogy a drasztikus áremelkedések következtében ez még inkább így alakul.
A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szüksége. Kétszámjegyű kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható – állapította meg az elnök.

A múlt év második felétől az új építésekkel szemben a felújításokra került a hangsúly, különös tekintettel az energiatakarékosságot szolgáló munkákra. Az ÉVOSZ szerint az összes kivitelezési munkák közül a lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt – mutatott rá az ÉVOSZ.

A szakszövetség számításai szerint 2022-ben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásépítési munkarész és lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási ÁFA-tartalma mintegy 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.

Kommentárjukban kitértek arra is, hogy a kormány fontos intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy a 2021-2022-ben nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2023-2024-ben a lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú legyen és lendületük ne törjön meg. Ezek között sorolták fel, hogy az új építéseknél 2028  végéig lehet 5 százalékos áfával végezni a kivitelezést, a falusi CSOK igénybevételének meghosszabbítását és a Babaváró hitel fenntartását. Az ÉVOSZ szerint további intézkedések indokoltak, amelyekhez a szövetség is javaslatokat fogalmazott meg.
Magyarországon 2023-2024-ben elsődlegesen a forráshiány szab korlátot a lakásgazdálkodásnak és  nem kapacitáshiány vagy szabályozási kérdések. Ezért az ÉVOSZ javaslatai elsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.

Az ÉVOSZ javasolja, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson egy alkalommal maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást új építésű lakáshoz a munkavállalónak, felújításnál pedig maximum 5 millió forintot. Javasolják az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok elindítását.

A lakásár – családi jövedelem olló erős nyílására tekintettel javasolják az úgynevezett „támogatott nonprofit lakásépítési módszer” bevezetését, amelynek alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítaná le, ezzel biztosítva a lakások alacsonyabb árát.

Az ÉVOSZ szorgalmazza, hogy a családi otthonteremtési támogatási programok és kedvezményes áfa előírások feltételrendszere legyen hosszabb távon stabilan kiszámítható, és határidők nélküli.
Végezetül az ÉVOSZ iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását is javasolja és szorgalmazza a kormányzat komplex, hosszú távú lakásgazdálkodási stratégiájának elkészítését.

(MTI)

---