Tiltakozom, tehát vagyok – uniós adatvédelmi előírások a tiltakozáshoz való jogra vonatkozóan

Szerző: Bardócz Iván
Dátum: 2018. január 10.
Rovat:

Általánosan elmondható, hogyha valakinek az adatait kezelik, akkor ez ellen tiltakozhat is. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú adatvédelmi rendelete (a továbbiakban: „GDPR” vagy „Rendelet”), amit 2018. május 25-étől minden uniós tagállamban alkalmazni kell, részletesen foglalkozik az érintett tiltakozáshoz való jogával. Mit is jelent ez a jog és hogyan gyakorolható ténylegesen? Az alábbi cikkben ezekre a kérdésekre térek ki.


A Rendelet 21. cikke kimondja, hogy az érintett bármikor tiltakozhat személyes adatainak kezelése ellen. A tiltakozás jogának gyakorlása, és a joggyakorlás adatkezelő általi megtagadása azonban nagyban függ attól, hogy milyen jogalapon és milyen célból kezelik a személyes adatokat:

  1. Közvetlen üzletszerzés céljából történő adatkezelés

A közvetlen üzletszerzés a gyakorlatban leginkább a reklámok, hírlevelek formájában jelenik meg az érintettek felé, miután a felhasználó regisztrálta magát az adatkezelő nyilvántartásában. Szintén gyakran találkozhatunk azzal, hogy a magánszemély online felületeken végzett keresései, vásárlásai alapján az értékesítő cég profilt alkot az érintettről, és ez alapján küldi meg további ajánlatait. A jövőben ezekben az ún. direkt marketing esetekben az érintett bármikor, indokolás nélkül megtilthatja személyes adatainak kezelését.

Az adatkezelőnek nincs ellenérvelési lehetősége, vagyis a tiltakozáshoz való jog egyben az adatok törlésére való kötelezettséget is maga után vonja.

  1. Közérdekű vagy közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett és jogos érdek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés

A magánszemélyt akkor is megilleti a tiltakozás joga, amennyiben az adatkezelő közérdekű vagy közhatalmi jogosítványa gyakorlásának keretében vagy saját (vagy harmadik személy) jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges módon kezeli az adatokat.

A tiltakozáshoz való jog gyakorlásakor a magánszemélynek nem kell indokolnia, hogy miért kéri az adatkezelés leállítását – ez alapvető változás a korábbi szabályozáshoz képest. Ugyanakkor, ezekben az esetekben az adatkezelő már érvelhet azzal, hogy az ő jogos érdekei elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel vagy alapvető jogaival és szabadságaival szemben, illetve, hogy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. A bizonyítás az adatkezelőt terheli, és csak akkor folytathatja az adatkezelést, ha a fenti feltételek valamelyike fennáll. A nagy szolgáltatóknak komoly érdekei állnak az adatkezelés fenntartásában, hiszen egy, már meglévő adattömeg értéket jelent a vállalkozásnak és a már sok helyre beágyazott adat törlése sem egyszerű feladat. Így várható, hogy a fenti okokra való hivatkozást automatikusan beépítik majd a cégek az adatkezelési eljárásukba, ami ellen viszont már a felhasználónak lehet tiltakoznia az illetékes hatóságok, bíróságok előtt, vagyis ismét „nála pattog majd a labda”.

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

Bár a tiltakozás jogát minden esetben a már elkezdett adatkezelés során gyakorolja a természetes személy, de a jogáról előre kell tájékoztatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak az adatkezelési szabályzatuk kialakításakor már gondolniuk kell a tiltakozáshoz való jog gyakorlásával kapcsolatos eljárások kialakítására. A folyamatok nem okozhatnak aránytalan nehézséget a magánszemély számára, például az adatok kezeléséhez elektronikus úton adott hozzájárulás esetén a tiltakozás jogának gyakorlásakor is biztosítani kell majd az elektronikus csatornákat.

Fontos megemlíteni, hogy a tiltakozáshoz való jog nem ugyanaz, mint a törléshez való jog. A tiltakozáshoz való jog az adott adat további, előre meghatározott célból való kezelésének megelőzésére irányul, míg a törléshez való jog eredményeként a bármilyen célból való adatkezelés lehetősége szűnik meg, hiszen az adatkezelő nem tárolhatja a továbbiakban az adatot. Az adatkezelési szabályzat pontos megfogalmazásával elkülöníthetőek lesznek azok az esetek, amikor a továbbiakban nem kezelhető adatot továbbra is megtarthatja az adatkezelő, gondoljunk csak a tiltólistákra (suppression lists), amelyek épp azt a cél szolgálják, hogy listázzák azokat az érintetteket, akik nem kívánják az adataik további kezelését, például nem akarnak a jövőben hírlevelet kapni a szolgáltatótól.


Kapcsolódó cikkek:


Sokévnyi házasság után is érdemes rendezni a közös vagyon helyzetét
2018. szeptember 25.

Sokévnyi házasság után is érdemes rendezni a közös vagyon helyzetét

A családi vállalkozás szétaprózódásának megakadályozása vagy éppen az üzleti kockázatok családi vagyontól történő elválasztása is jó indok lehet a házassági vagyonjogi szerződés megkötésére. Sokan nem is tudják, hogy a szerződés megkötésére az életközösség fennállása alatt bármikor lehetőség van.

Brexit: a légitársaságok is rosszul járhatnak
2018. szeptember 25.

A brit kormány hétfői tájékoztatása szerint a Nagy-Britanniában, illetve az Európai Unióban bejegyzett légitársaságok elvesztenék a brit és az uniós célállomások közötti automatikus, előzetes engedélykérési kötelem nélküli járatüzemeltetési jogaikat, ha London és az EU között nem születik megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.

Átláthatóbban tünteti fel árait az Airbnb
2018. szeptember 20.

Átláthatóbban tünteti fel árait az Airbnb

Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok júliusi felhívását követően az Airbnb elkötelezte magát amellett, hogy módosítja szerződéses feltételeit és az árait átláthatóbban tünteti fel.

Tovább gyorsult a keresetek emelkedése
2018. szeptember 20.

Júliusban 12,8 százalékkal volt magasabb a bruttó átlagkereset az egy évvel korábbinál, az első hét hónapban 12,1 százalékkal nőttek a munkajövedelmek - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A keresetek emelkedése ezzel tovább gyorsult a májusi 10,9 és a júniusi 11,2 százalékos emelkedés után.