Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A mostani 30 százalékpontos emelés egy hosszú kamatvágási folyamatnak vetett véget: 0,9 százalékra változtatta a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács.
Legutóbbi, májusi kamatdöntő ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa még nem módosította a jegybanki alapkamat szintjét, amely tavaly július óta – kétszer 15 bázispontos csökkenés után – állt 0,60 százalékon. Ugyanakkor megerősítették, hogy az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében a grémium proaktív módon készen áll a monetáris kondíciók szükséges mértékű szigorítására.
A júniusi monetáris szigorítás lehetőségét először a jegybank részéről Virág Barnabás, az MNB alelnöke vetette fel még május közepén. Matolcsy György jegybankelnök ezt később egy konferencián megerősítette: amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már júniusban sor kerülhet a kamatemelésre. Kiemelte: az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság és „kötelezővé is teszi” az inflációs veszély.
Elemzők 30-40 bázispontos szigorításra számítottak.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a keddi kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján elmondta: elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg.
Hozzátette: mielőtt hosszan tartó, magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az inflácó visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a 3 plusz-mínusz egy százalékos sávba. Ezzel a monetáris politika módosítását jelentő döntéssorozat indul. Az első döntés az alapkamatemelési ciklus elindítása.
Ezzel együtt a kamatfolyósó változatlan marad, ugyanakkor az alapkamat lesz újból az irányadó eszköz. Megtartották az egyhetes betétet, a ráta beáll majd az alapkamat szintjére.
