Tizenhárom éves mélypontra esett a magyarországi német vállalatok üzleti bizalma
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyarországi német vállalatok üzleti bizalma a 2008-2009-es pénzügyi válság óta nem látott mélypontra esett vissza – derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) 2022. őszi konjunktúrajelentéséből.
Sávos András, a szervezet elnöke az októberi felmérés csütörtöki online bemutatóján kiemelte, hogy a német cégek kilátásainak változása fontos fokmérője a magyar gazdaságnak. A Magyarországon működő 3 ezer német tulajdonú cég 220-250 ezer embert foglalkoztat és a vállalati szektor hozzáadott értékének egyhatodát teszi ki.
Dirk Wölfer, a DUIHK kommunikációs osztályvezetője a jelentés eredményeit ismertetve közölte: a német cégek 72 százaléka számít a magyar gazdasági kilátások romlására a következő 12 hónapban és csak öt százalék vár javulást. A negatív és pozitív kilátások különbözete így a tavaszi 51 százalékpontról a múlt hónapra 67 százalékpontra emelkedett. A német cégek saját üzleti helyzetüket kedvezően ítélték meg, de a következő 12 hónapra várt kilátásokat illetően még a gyenge áprilisi előrejelzésekhez képest is tovább romlott az üzleti bizalom – mondta.
A válaszadók fele (51 százalék) számít saját üzleti helyzetének romlására a tavaszi 19 százalékhoz képest, és 16 százalék vár javulást a következő egy évben, míg fél éve ez utóbbi arány 31 százalék volt. Ágazatokra lebontva a kereskedelemben voltak a legborúlátóbbak, 72 százalékuk számított az üzletmenet romlására és csak minden tizedik (11 százalék) javulásra. Az üzleti várakozásaik romlásával párhuzamosan minden második cég tervezi beruházási kiadásainak csökkentését, de mindössze 15 százalék gondolkodik létszámleépítésben, amely a felmérés szerint a munkaerőhiánynak is köszönhető.
A cégek úgy gondolják, hogy a pozíciók újbóli betöltése költségesebb lehet, mint a jelenlegi létszám fenntartása. A Magyarországon működő német vállalatok az üzletmenetüket veszélyeztető legnagyobb kockázatnak – a tavaszi felméréssel megegyezően – az energiaárak emelkedését jelölték meg (78 százalék), valamint a kereslet visszaesését (57 százalék). Az üzleti helyzet romlásától tartó cégek 85 százaléka tart a kereslet kedvezőtlen alakulásától.
A DUIHK felmérésével egyidőben 70 országban végeztek hasonló felmérést a német gazdasági kamarák. Ebből kiderül, hogy nemzetközi szinten a legnagyobb kockázati tényezőnek a beszállítói láncok megszakadását, (42 százalék) valamint a nyersanyag és energiaárakat (42-42 százalék) jelölték meg a vállalatok. A Magyarországon működő német vállalatok kétharmada szerint a magas energiaárak miatt csökken üzemi eredményük.
A negatív hatások ellensúlyozására a válaszadó cégek több mint fele (54 százalék) a többletköltségeket áthárítaná a vevőkre – ami részben megmagyarázza a gyorsuló inflációt -, és 49 százalékuk fokozná energiatakarékossági vagy – hatékonysági erőfeszítéseit. A jelentésben kiemelték, hogy a nemzetközi szállítási és értékteremtési láncok megszakadása vállalati szinten felerősítette a diverzifikáció és a függetlenség iránti igényt és ennek egyik következménye, hogy egyre több vállalat gondolkodik a beszállítói hálózatának kiterjesztésén. Ennek a folyamatnak a kiemelt cél-régiója éppen Közép- és Kelet-Európa, ezen belül Magyarország is lehet.
A magyarországi telephely mellett szóló tényezők között a német vállalatok a munkaerőköltség szintjét, a szakképzett munkaerő elérhetőségét, valamint a beszállítói hálózatot jelölték meg. A feldolgozóiparban működő cégeknél a beszállítói hálózatok és a munkaerőköltségek az országos átlaghoz képest is magasabb prioritást élveztek a telephelyválasztást befolyásoló tényezőként. A DUIHK őszi konjunktúra felmérése október 4-21. között 107 résztvevő bevonásával készült.
(MTI)
