Több forráshoz juthatnak a hazai kkv-k 2009-ben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megjelentette a 2009. évi technológiafejlesztést célzó támogatások pályázati kiírásainak tervezeteit, amelyek társadalmi egyeztetése 2009. januárjában zajlik.

A jelenlegi tervezetek alapján megállapítható, hogy a vállalkozások a korábbi évekhez viszonyítva idén több támogatásra pályázhatnak, és kedvezőbb feltételekkel hívhatják le az elnyert támogatásokat, továbbá a támogatással kapcsolatos árbevételi és foglalkoztatási kötelezettségvállalások is könnyebbé válnak”- összegezte a Start Tőkegarancia Zrt.

A 2009. évi pályázatok tervezetei a 2007-2008. során megszokott struktúrát követik, tehát az A jelű pályázatok – amelyek elbírálása folyamatos, automatikus jellegű -, a kisebb összegű fejlesztési beruházások támogatását célozzák, a B jelű komplex vállalkozásfejlesztésre vonatkozó, nagyobb összegű pályázatokon kizárólag KKV-nak minősülő vállalkozások vehetnek részt, a C jelű pályázatok pedig az exportorientált és beszállító-jellegű vállalkozások nagy összegű technológiai fejlesztésére irányulnak.

A 2009. évre vonatkozó pályázati kiírás tervezetek jelentős keretösszeg emelkedést mutatnak mind 2007-hez, mind 2008-hoz viszonyítva és a támogatások igénybevételének feltételei is kedvezőbbé válnak.
Az Európai Unió szabályai lehetőséget biztosítanak arra, hogy Magyarország egyes régióiban a középvállalkozások támogatási intenzitása elérhesse a 60%-ot, míg a mikro- és kisvállalkozások támogatási intenzitása akár 70% is lehet. „Természetesen a feltételek kedvezőbbé válása jó hír a pályázatok iránt érdeklődő vállalkozásoknak, de igazi áttörést a támogatási intenzitás növelésével lehetne elérni.” – véli Szakáll Gábor, a Start Tőkegarancia Zrt. üzletág igazgatója.

„Azt tapasztaljuk, hogy a hazai KKV-k azért nem veszik igénybe a támogatást, mert sok esetben nem jutnak olyan mértékű banki forráshoz, amivel a projekt saját erő szükségletét finanszírozni tudnák. Magasabb támogatási intenzitás esetén kevesebb saját erőre lenne szükség, amelynek biztosítása kisebb terhet jelent a vállalkozások számára.” – tette hozzá Szakáll Gábor.

Forrás: világgazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Mit várnak a cégvezetők a mesterséges intelligenciától?

A mesterséges intelligencia térnyerése egyaránt kelt izgalmat és aggodalmat a cégvezetők körében. Vajon mekkora tudással rendelkeznek a mindent elsöprő technológiával kapcsolatban? Elkészült Magyarország átfogó AI&Leadership kutatása, hogy hiteles- és valós képet kapjanak egymásról is a vállalatirányítók.

2024. május 10.

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság – már hatályos az új ESG törvény (1. rész)

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak. A DLA Piper Hungary törvényt feldolgozó cikksorozatának első részében összefoglalja az új jogszabályban előírt fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeket, illetve, hogy azok milyen feladatokat jelenthetnek a törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokra.