Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ismét sikeres volt az együttműködés a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) között. Mindhárom szervezet részt vett ugyanis az INTERPOL és az EUROPOL szervezte élelmiszerhamisítás elleni nemzetközi műveletben.
Az idei volt a hetedik akció, amelyben az INTERPOL és az EUROPOL irányítása mellett közösen vettek részt az országok vámhatóságai, kiegészülve az élelmiszerlánc biztonságáért felelős szakemberekkel, illetve a hamisítás megakadályozásáért felelős szervezetekkel. Az eredményeket ismertető sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a magyar szervezetek fellépése nyomán az elmúlt 4 hónapban több mint 7 ezer liter alkohol tartalmú folyadékot és megközelítőleg 105 tonna hamis, vagy ismeretlen eredetű élelmiszert (például zöldség, hús és gyümölcs) vontak ki a piacról.
„Az emberi élet és egészség védelme kiemelt fontosságú minden hatóság számára, ugyanakkor fontos a vásárlói tudatosság ösztönzése is. Az ismeretlen helyről származó, gyanúsan olcsó ételek és italok megvásárlása és elfogyasztása egészségkárosodást okozhat, ezért ezeket kerülni kell. Ezzel a szemlélettel megelőzhető, hogy a jövőben megismétlődjenek a közelmúltban történt alkoholmérgezéses esetek” – ismertette Leopold Róbert pénzügyőr őrnagy, a NAV vám- és jövedéki szóvivője.
A Nébih csalások, hamisítások felderítésére szakosodott szervezeti egysége, összesen 16 esetet tárt fel az OPSON VII. akcióban. Az intézkedéssel érintett termékek mennyisége meghaladta a 71 tonnát, a bírságok és eljárási költségek teljes összege pedig több mint 28 millió forint volt.
Dr. Helik Ferenc, a Nébih Kiemelt Ügyek Igazgatóságának vezetője elmondta, hogy „az eljárások komplexen felölelik az élelmiszerlánc teljes vertikumát. Az állattartástól az élelmiszer-előállításon át egészen a forgalmazásig, szinte minden szegmensben előfordultak súlyos és kevésbé súlyos szabálytalanságok.
Több esetben akadt probléma hústermékeket előállító üzemekben. Januárban például egy Baranya megyei charolais szarvasmarha termékeket előállító egységben kellett intézkednie a Nébih ellenőreinek, ahol végül csaknem 1 tonna hús forgalomba hozatalát tiltotta meg, valamint annak megsemmisítését rendelte el a hatóság.
Szintén többször tapasztaltak szabálytalanságot a méztermékek piacán az élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrök. Többek között tavaly decemberben, előzetes adatgyűjtés révén, többszöri – mintavétellel egybekötött – hatósági vizsgálatot végeztek egy Bács-Kiskun megyei méztermelőnél a Nébih szakemberei. Az ellenőrzéseken kiderült, hogy 13 hordónyi (kb. 2200 kg) összsúlyú tétel eredete nem volt igazolható, de idegen cukorral hamisított mézet is találtak a termelőnél.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) megbízásából a Tárki 2009 óta évente végez országos felmérést a magyar lakosság vásárlási szokásairól a hamis termékek megítélését vizsgálva. A tavalyi adatokból kiderült, hogy a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek csaknem kétharmadát a piacokon, közel egynegyedét pedig az utcán szerezték be a magyar fogyasztók 2017-ben. A válaszadók 85 százaléka vélte úgy, hogy akkor sem venne kétes eredetű enni- vagy innivalót, ha az lényegesen olcsóbb lenne a szabályosan forgalmazott termékeknél.
„A hazai vásárlók döntő többsége ugyan elutasítja a nem megbízható forrásból származó élelmiszerek és italok fogyasztását, mégis jelentős azok aránya, akiket egy kis árkülönbség könnyen kísértésbe ejtene és akár a bizonytalan forrásból származó terméket is megvásárolnák az eredeti helyett” – hívta fel figyelmet a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) titkára. Németh Mónika hozzátette: a hatóságoknak és a nyomozó szerveknek továbbra is komoly erőfeszítést kell fordítaniuk a piacokon és az utcán elérhető termékek felkutatására.
A hamis, illetve ellenőrizetlen forrásból származó termékek a fogyasztók megkárosítása mellett súlyos anyagi és gazdasági károkat okoznak az érintett iparágaknak, amelyek munkahelyek elvesztéséhez és kieső állami bevételekhez vezetnek. A HENT ezért különösen fontosnak tartja a fogyasztók tudatos vásárlásra való ösztönzését, amelyet a jövőben is különböző felvilágosító és tájékoztató kampányok, valamint kutatások bevonásával kíván elősegíteni.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárást indított a szlovákiai EC Global SVK s.r.o. vállalkozással szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt; a GVH gyanúja szerint a cég a weboldalán reklámozott, jellemzően kisgyermekes szülőknek ajánlott termékek esetében megtéveszti a fogyasztókat az egészségre és gyógyhatásra vonatkozó állításokkal.
Már csak pár napja maradt belépni a nyilvántartásba azoknak a hazai vállalatoknak, amelyekre kiterjed a NIS2, vagyis a felülvizsgált uniós kibervédelmi irányelv – hívja fel a figyelmet az EY. Résen kell lenniük a konszolidált beszámolót készítő társaságok tagvállalatainak is, hiszen elég cégcsoport szinten elérni a meghatározott minimum bevételt és létszámot, hogy rájuk is vonatkozzanak a kötelezettségek. Az óvatlan szervezetek számára a mulasztás súlyos bírsággal, sőt a vezető eltiltásával is járhat.
A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az „egyes tagok” kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
