Töretlen tendencia – csökkenő cégszám, csökkenő alapítási kedv


Csökkent a cégszám áprilisban is az OPTEN adatai szerint. Kétezer alatt az új vállalkozások száma. Minden második vállalkozás felszámolással szűnt meg. Az új eljárások során öt cégből négy felszámolással vagy kényszertörlési eljárással érintett.

A KSH adatai szerint az első negyedéves GDP növekedett, nemcsak az előző év azonos időszakához, hanem az előző hónaphoz képest is, ami pozitív üzenet is lehetne azok számára, akik új vállalkozásban törik a fejüket. Szintén kedvező számokat jelentetett meg a Hivatal a kiskereskedelmi forgalom területén, ahol márciusban és negyedéves szinten is volumennövekedést regisztráltak. Az ipar nem tudott ebbe a sorba beállni, márciusban csökkenést hozott, és az infláció áprilisban továbbra is magára vonta a figyelmet.

Az OPTEN adatai szerint idén áprilisban tovább csökkent a társas vállalkozások száma, mintegy ezer céggel. A tavaly augusztusi, kismértékű – 50-et minimálisan meghaladó – cégszámnövekedést kivéve, 19 hónapja tartó tendenciát jelent ez, melynek eredménye, hogy 530 ezerről mintegy 512 ezerre esett a társas vállalkozások száma. „Továbbra is két tényező határozza meg az adatok szerint a cégtrendet. Egyrészről az alapítási kedv csökkenő tendenciája, másrészről a tavalyi és az idei évben is magas új felszámolási eljárások száma.” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.

Az elmúlt hét év alapján 2021 volt az alapítások aranykora, amikor több mint 12 ezer új vállalkozás indult. Azóta viszont folyamatosan csökken az év első négy hónapjára eső alapítások száma. Korábban általában 9-10 ezer körül voltak az alapítások, 2022-ben pedig még 10 ezer felé közelített. 2023-ban azonban már nem sikerült átlépnie a 9 ezres határt, csupán 8,5 ezer új vállalkozás indult. Idén pedig még ennél is kevesebb, mindössze 7,97 ezer cég alakult. „Valószínűsíthető, hogy egy erőteljesebb gazdasági javulás pozitív hatással lehetne a vállalkozói kedvre. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy hiányzik az a lehetőség vagy bizalom, amely átlépné a vállalkozni kívánók kockázati küszöbét. Véleményem szerint ez mutatkozott meg az áprilisi 2 ezer alatti új vállalkozási számban.” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

A megszűnések területén az április hónap általában nem kiemelkedő, sőt az év első harmadában általában a legalacsonyabb számok ebben a hónapban fordulnak elő. Idén áprilisban sem volt ez másképp, a cégmegszűnések száma nem érte el a 3 ezret – ami az elmúlt 8 év átlagának felel meg –, nem úgy, mint az idei év első három hónapjában, amikor 3 ezer feletti cégmegszűnéseket regisztráltak minden egyes hónapban.

Idén áprilisban minden második megszűnt cég felszámolással fejezte be a tevékenységét, és az új eljárások tükrében várhatóan ez a tendencia megmarad. Az áprilisi új – 3,2 ezer – eljárásokon belül mind a felszámolási, mind a kényszertörlési eljárások aránya 40-40%, míg a végelszámolást választók mindössze 20 %-ot tesznek ki. Számos esetben a kényszertörlési eljárások felszámolási eljárásokba torkollnak, és jellemzően az új felszámolási eljárások 80 %-a érkezik kényszertörlési eljárásból.

„Úgy gondolom, hogy további cégszámcsökkenéssel kell még az elkövetkező időszakban számolni. A gazdaság még mindig számos kihívással néz szembe, és valószínűsíthető, hogy a június 9-i helyi önkormányzati és az európai parlamenti képviselők választása is inkább a kivárásra készteti az új vállalkozás indítását fontolgatókat.” – mondta Alföldi Csaba, céginformációs szakértő.

Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) áprilisi értéke átlagosan 8-9 százalék körül mozgott. Vármegyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye produkálta, míg az Opten–CFI Zala, Vas és Veszprém vármegyékben érte el a legalacsonyabb értékeket.

Forrás: OPTEN Kft.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.

2024. június 25.

Július 1-től hatályos a kötelező visszaváltási rendszer

2024. július 1-től már nem hozhatók forgalomba kötelezően visszaváltási díjas, azaz a DRS (Deposit Refund System) hatálya alá tartozó termékek az előírt MOHU regisztráció nélkül. A 2024. június 30-ig forgalomba hozott termékek –kifutó jelleggel – továbbra is forgalomban maradhatnak, de nem gyűjthetők vissza a DRS rendszerben, hanem csak szelektív hulladékként. A csekély mennyiséget forgalomba hozó gyártók azonban továbbra is mentesülnek a DRS kötelezettségek alól – tájékoztat a Niveus Consulting Group.