Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Szeptemberben a nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők, míg devizában nettó törlesztők voltak, összességében azonban a hitelállományuk csökkent – derül ki az InfoTandem heti infografikájából. A jegybank további tartós visszaesésre számít a hitelezésben.
A Magyar Nemzeti Bank október végi, a hitelintézetek összevont mérlegét bemutató közleménye szerint 2012 szeptemberében a nem pénzügyi vállalatok forinthitelei a tranzakciók (azaz a kölcsönfelvételek, illetve a törlesztések) eredményeként 35,8 milliárd forinttal emelkedtek, miközben a devizahitelek állománya 26,4 milliárd forintnyival olvadt.
Az átértékelődés és egyéb változások azonban módosítottak az összképen: a forinthiteleknél 21,7 milliárdra mérsékelték a havi nettó többletet, míg a devizásoknál 5,5 milliárddal tovább rontották a negatív szaldót. Eközben az e vállalati kör által kibocsátott, hitelintézetek tulajdonában lévő kötvények állománya valamelyest emelkedett. Mindezek eredőjeként a hitelintézetek összevont mérlegében a nem pénzügyi vállalatokhoz kötődő eszközök (hitelek és kötvények) az első őszi hónapban 8,5 milliárd forinttal apadtak. Ha csak a tranzakciókat néznénk, akkor 11,2 milliárdos plusz mutatkozna.
A betétállomány szeptemberi nettó változását az átértékelődések kevésbé korrigálták. Mindent beszámítva, a forintbetétek 4 milliárddal gyarapodtak, a devizabetétek 16,6 milliárd forinttal visszaestek. A végeredmény így 12,6 milliárdos betétkivonás, amely átértékelődések nélkül is 6,1 milliárdos lenne.
A jegybank legfrissebb, november 5-i pénzügyi stabilitási jelentése megállapítja, hogy bár a hazai bankrendszer likviditása és tőkehelyzete erős, a jövedelmezőségi kilátásai – a romló portfólióminőség és magas adóterhelés – miatt kedvezőtlenek. Ezért a szektor nem támogatja hitelezéssel a gazdaság növekedését, ami tovább mélyíti a recessziót. Az MNB elemzői a következő két évben nem várnak fordulatot az új hitelezés terén, ami a hitelállomány további tartós csökkenését vetíti előre. Az állam a bankrendszer adóterheinek mérséklésével és a szabályozói környezet kiszámíthatóságának javításával segíthetné a hitelezés fellendülését.
