Új gyártóteret alakított ki a Teva Debrecenben


Több mint 2 millió dollár (673,6 millió forint) értékben alakított ki új, speciális gyártóhelyet Debrecenben a Teva Gyógyszergyár Zrt. A beruházás jelentőségét növeli, hogy a létesítményben előállított készítmény fejlesztését is a debreceni kutatók végezték – közölte a gyár csütörtökön.

Azt írták, az új gyártótérben a szervátültetettek számára létfontosságú immunszuppresszáns termék készül. A közlemény szerint hosszú évek fejlesztései érnek egybe egy most zárult projektben Debrecenben, a Teva Gyógyszergyár Zrt.-nél. A társaság több mint egy évtizeddel ezelőtt adta át az úgynevezett High Containment (Fokozottan Zárt) üzemét a nagy hatáserősségű termékek előállítására.

A milliárdos termékgyártó-kapacitással rendelkező üzemben idén januárban egy új, speciális gyártótér kialakítása kezdődött meg azzal a céllal, hogy a debreceni telephely portfóliójának fontos készterméke – a legmagasabb biztonságtechnikai standardokat, komplex műszaki megoldásokat alkalmazva – még több beteghez juthasson el.

A beruházás jelentőségét növeli, és egyben a debreceni telephely kutatói bázisának fontosságát is jól szemlélteti, hogy az elmúlt években két kutatási szakterület is dolgozott a készítmény fejlesztésén – jelezték a közleményben.

Korábban a termék hatóanyagának gyártástechnológiáját is részben a debreceni kutatók fejlesztették ki, melynek köszönhetően e termék a telephely hatóanyag-portfóliójának meghatározójává válhatott. A hatóanyaggyártás első lépése is Debrecenhez köthető, amely a tavaly csaknem 23 millió dolláros beruházással felépült új, a termékre dedikált gyártóüzemben történik – írták.

A projekt keretében a késztermék összetételét is a debreceni generikus kutatás-fejlesztési igazgatóság munkatársai fejlesztették ki. Mind a fejlesztés, mind pedig a gyártás komoly szakértelmet kíván meg, ugyanis egy különleges, összetett gyártástechnológiával előállított termékről van szó.

Ez az immunszuppresszáns készítmény, amelyet a szervtranszplantáción átesett páciensek kezelésében a szervkilökődés megakadályozására használnak, kapszula formában áll a betegek rendelkezésére többek között Európa és Ázsia számos országában.

A cég nettó árbevétele a nyilvánosan elérhető információk szerint 225,8 milliárd forintra emelkedett a megelőző évi 206,3 milliárdról; üzemi eredménye 52 milliárd forint fölé nőtt a 2021-es 41,3 milliárdról, adózott eredménye pedig 223,7 milliárd forint volt tavaly az egy évvel korábbi 142,6 milliárd forint után.  A Teva több mint 1800 munkavállalót foglalkoztat.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 7.

OC: Emelkednek az árak a fővárosi ingatlanpiacon

Némi lassulás és kismértékű csökkenés után újfent emelkedő árspirál jellemezi a fővárosi ingatlanpiacot, a legmarkánsabban a családi házak négyzetméterára nőtt, ismertette az Otthon Centrum elemzési vezetője az első negyedéves adatokat.

2024. május 7.

GKID-Mastercard: elfogyni látszik a belföldi e-kereskedelem lendülete

Továbbra sem látszik a fellendülés a belföldi e-kereskedelmi piacon. Ráadásul a jelenség nem magyar sajátosság, szinte minden régiós és EU-s piacot érint. Az okok között pedig elsősorban az elmúlt két év folyamatos vásárlóerő-csökkenése,  valamint a látványosan megerősödő kínai e-kereskedők térhódítása áll. Ebben a piaci környezetben az online vásárlókért folyó versenyben egyre nehezebb dolga van a hazai vállalkozásoknak – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép néven publikálásra kerülő riportjának legújabb, 2024-es kiadásából.

2024. május 7.

OTP Mobil: Még mindig óvatlan az online vásárló magyarok ötöde

A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.A magyar lakosság majdnem háromnegyede rendszeresen vásárol és fizet interneten keresztül (69 százalék), és szinte mindenki (97 százalék) tudatában van az ezzel járó kockázatoknak. A megkérdezettek négyötöde legalább egy módszert alkalmaz is a biztonsága érdekében viszont ötből egy fő még mindig nem ellenőrzi a fizetési felületek hitelességét – derült ki az OTP Mobil friss felméréséből.