Új időszámítás kezdődik januártól a jótállásban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A termék árához igazodó, akár kétszer-háromszor hosszabb jótállással, egyértelmű javítási és cserehatáridőkkel, az elektronikus jótállási jegy bevezetésével erősítik a fogyasztók jogait az újévben hatályba lépő szabályváltozások – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

A közleményben Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: a jótálláshoz és szavatossághoz kapcsolódó rendelkezések 17 éve lényegében változatlanok voltak. Megújításukat különösen időszerűvé tette, hogy a fogyasztóvédelemhez érkező panaszok legnagyobb hányada ehhez a területhez kapcsolódik.

Az elmúlt évek hatósági ellenőrzései alapján szinte minden második üzlet elmarasztalható volt kisebb-nagyobb jogsértésekben. Az új szabályok megkönnyítik a vásárlók garanciális ügyintézését, de a pontos határnapok a vállalkozásokat is segítik a fogyasztóbarát működésben – tette hozzá.

A vevő joggal várja el, hogy a drágább termékek minőségéért, használhatóságáért hosszabb ideig vállaljon felelősséget a gyártó. A 2021. január elsejétől megvásárolt, 10 ezer és 100 ezer forint közötti árucikkekre a továbbiakban is egy, a 100 ezer forintnál drágábbakra azonban már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig érvényesíthető a jótállási igény. A változtatás fenntarthatósági célokat is szolgál, hiszen tartósabb termékek előállítására ösztönöz, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladékok mennyisége – áll a közleményben.

A termékek rendeltetésszerű használat ellenére bekövetkező meghibásodása óhatatlanul bosszúságot okoz. Gyakran csak többszöri utánajárást követően kapjuk vissza, ezért hosszú ideig nélkülözni kényszerülhetünk egy-egy háztartási gépet vagy telefont – hangsúlyozzák a közleményben.

jótállásA fogyasztóvédelmi hatóság tapasztalatai szerint egyes termékek szervizelése akár 70-100 napig is elhúzódhatott. A rövidebb határidők, a legfeljebb háromszori javítás után előírt csere vagy pénzvisszafizetés megóvja a vevőket a tartós várakoztatástól. A rendelkezések egyértelműsítik, hogy a szavatossági, jótállási igények érvényesítése nem köthető az eredeti csomagolás meglétéhez – tették hozzá.

A közlemény szerint visszatérő probléma volt mostanáig, hogy a termék az elhúzódó vagy többszöri javítás miatt futott ki a jótállási időből. 2021. január 1-jétől a jótállási idő meghosszabbodik azzal az idővel, amíg a vásárló a szervizelés miatt nem tudja használni készülékét. A jótállási idő csak azután folytatódik, hogy a vevőt értesítették a hiba kijavításáról, és a termék ismét működőképes.

A jövő évtől a termék eladója elektronikus úton is átadhatja a jótállási jegyet, e-mailben, letölthető dokumentumként, applikáción keresztül vagy akár a kereskedő honlapján regisztrált felhasználói fiókba küldve. A vásárlónak azt legkésőbb a termék átvételét vagy üzembe helyezését követő napon meg kell kapnia. Az új lehetőség egyszerűsíti az adminisztrációt, csökkenti a cégek nyomtatási és anyagköltségeit, de alkalmazása nem kötelező. A jövőben az elektronikusan átadott számla egyben jótállási jegy is lehet, ha a tartalma mindenben megfelel a vonatkozó előírásoknak – tették hozzá.

Az ITM a szavatosság és jótállás szabályozásának teljes megújításával védi a magyar családokat és a tisztességes vállalkozásokat. A tárca a január elsejével hatályba lépő módosításokat több közleményben ismertette. A fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan ellenőrzi majd az előírások betartását – írták a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

A BKIK javaslata alapján visszaállított SZÉP-kártya jelenti a belföldi turizmus motorját

A Nemzetgazdasági Minisztérium április 22-én kiadott közleménye szerint 2024 első negyedévét tekintve megállapítható, hogy az év első három hónapjában a SZÉP Kártya feltöltések összértéke meghaladta a 109,4 milliárd forintot, ami az előző év azonos időszakát 22 százalékkal, a 2019-es évet pedig 107 százalékkal múlta felül. A költések összege az első negyedévben meghaladta a 86 milliárd forintot. A területi kereskedelmi és iparkamarák tavaly év végén egyöntetűen javasolták a kormány számára, hogy a belföldi turizmus élénkítése érdekében 2024. január elsejével állítsa vissza a SZÉP-kártya felhasználásának eredeti kereteit, melyet a Kormány meg is valósított.

2024. április 24.

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt februárban, 14,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban

2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a fogyasztói árak 3,7 százalékos növekedése mellett – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).