Új versenytörvény készül, a GVH ezután belenyúlhatna nagyvállalatok tulajdonviszonyaiba is


A szakmai szervezetek riadtan tekintenek egy készülő törvényre, amely akár a nagy cégek részvényeseinek a tulajdonjogát is érintheti. Hasonló szabályokra több országban van példa. A GVH szerint, a készülő hatáskörei csak preventív célokat szolgálnak annak érdekében, hogy az erőfölényes helyzetek ne eredményezzenek további versenytorzulásokat.

Forradalmian új versenyszabályokat szeretne bevezetni a kormány. A piaci szereplők, szakmai szövetségek és a versenyjogászok csak találgatják, hogy pontosan miért született meg a jogszabály tervezete, maga a versenyhivatal azonban nemzetközi (elsősorban német) gyakorlatot emleget és a szabályozást hasznosnak ítéli a fogyasztók szempontjából.

De vajon van-e a kormánynak testre szabott célja bizonyos ágazatokban? A törvény olyannak tűnik, mint a színpadi díszletek között felbukkanó pisztoly. Ha ott van a díszlet közepén, előbb-utóbb valaki használni is fogja.

Mivel az új szabályok lényege, hogy egy bizonyos vállalati kör, az alapvető jelentőségű vállalkozások (vélhetően bankok, kereskedelmi láncok, fontos alapanyagok gyártói, távközlési cégek) erősebben szabályozhatók, sőt akár azok kényszerű értékesítése is elrendelhető, sokan érezhetik magukat kényelmetlenül. Egy-egy nagy bank, vagy az aktuális konfliktusok tükrében akár a SPAR, esetleg Bige László Nitrogénművek nevű műtrágyacége.

De valójában a hosszabb távon gondolkodó, a NER-ben jelenleg jól fekvő cégek is megijedhetnek, hiszen ha egyszer megfordul a politikai széljárás, ezek a cégek is könnyebben kicsavarhatók lesznek a mai tulajdonosok kezéből.

Az új kategória: jönnek az AJV-k

törvény tervezete itt olvasható. Ez a szöveg definiálja azokat a vállalkozásokat, amelyek a verseny és a fogyasztók szempontjából piacokon átívelő alapvető jelentőséggel rendelkeznek. Ők tehát az AJV-k, vagyis az alapvető jelentőségű vállalkozások.

A tervezetet elkészítő igazságügyi tárca mindenesetre látszólag betartotta a társadalmi vitára bocsátás uniós követelményét, március 14-én kitette a honlapjára a szöveget, március 22-ig várta az észrevételeket. Ez valójában az ünnepek miatt csak 4 munkanapot jelentett, egy olyan forradalmian új jogszabályra, ami teljesen újraírja az egy évszázados magyar versenyjogot. A száz év ezúttal nem költői kép, az első ilyen törvény éppen 1924. január 1-én lépett hatályba.

Úgy tudjuk, hogy több szervezet, így az American Chamber of Commerce in Hungary (AmCham), illetve a Magyar Bankszövetség valóban küldött is észrevételeket, de más nagyon negatívan fogalmazott nekünk.

„Ebben a színjátékban nem vettem részt, nem asszisztáltam azzal, hogy elküldöm el az észrevételeimet” – hallottuk egy forrásunktól.

Akik azonban észrevételeztek, arról írtak, hogy nem érthető, hogy mi alapján határoz meg majd a GVH ilyen AJV-címkét, mi alapján lép fel ezen cégek ügyeiben, valamint hogy az érzékeny, akár tulajdonjogot is érintő szabályok nem illeszkednek az alaptörvényhez és az uniós joghoz. Mivel Sulyok Tamás köztársasági elnöknek ebben erős tudása van, izgalmas kérdés lesz, hogy ő mit szól majd a jogszabályhoz.

Mitől lesz valami alapvető jelentőségű?

A jövőben a tervezet alapján a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásban megállapíthatja, hogy a vállalkozás alapvető jelentőségű vállalkozás (AJV). A megállapításhoz vizsgálni kell a vállalkozás

  • piaci részesedését,
  • pénzügyi erejét vagy más erőforrásokhoz való hozzáférését,
  • vertikális integráltságát,
  • versenyben releváns adatokhoz való hozzáférését,
  • azt, hogy a vállalkozás szolgáltatása, vagy az áruja a fogyasztók vagy a gazdaság szempontjából alapvető jelentőségű-e, illetve
  • minden olyan tevékenységét, amely harmadik felek vagy a fogyasztók szempontjából jelentős.

Oké, ezeket kell vizsgálni, csak éppen nincsenek egzakt mutatók, hogy mitől válik valami AJV-vé – panaszkodtak nekünk a szakemberek. Hiányzik a „normavilágosság” – hallottuk, ami azt jelenti, hogy a jogalanyoknak tudniuk kellene, hogy potenciálisan érintettek-e, illetve hogy egyáltalán mégis mi az AJV definíciója. Milyen lesz a GVH vizsgálata, melyik szempontban mi a határérték, melyik szempont milyen súllyal esik latba, valamennyi vagy akár egyetlen vizsgálati szempont alapján alkalmazandó lehet-e az alapvető jelentőségű vállalkozásként való minősítés?

A TELJES cikk IDE kattintva érhető el.

Forrás: Telex


Kapcsolódó cikkek

2024. április 12.

Nagy Márton: a kormány 2026-ig 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciókhoz

A kormány az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók agráriumban és a válságkezelésben betöltött szerepére, továbbá jelentőségére figyelemmel, a gazdaság élénkítése, a válságok által okozott negatív gazdasági hatások mérséklése érdekében az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók kibővítéséről döntött – jelentette be pénteki közleményében Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter.

2024. április 12.

Az ipari termelés 1,8 százalékkal nőtt februárban

2024 februárjában az ipari termelés 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,4 százalékkal emelkedett – erősítette meg pénteken kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).