Brexit: Johnson a tagállamokkal is egyezkedne


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A brit miniszterelnök kulcsfontosságú kérdésekben még mindig nagyon messze vannak egymástól az álláspontok, de folytatódnak a megbeszélések annak kiderítésére, hogy „mit lehetne még tenni” a megállapodás érdekében.

Boris Johnson vasárnap este a BBC televíziónak nyilatkozva megismételte ugyanakkor: az Egyesült Királyságnak arra kell felkészülnie, hogy az EU-val folytatott kereskedelme januártól, a jelenlegi átmeneti időszak lejárta után ausztráliai típusú feltételrendszer alapján folytatódik.

Ausztrál típusú típusú esetek

A brit kormány által a lehetőségek között eddig is rendszeresen emlegetett „ausztráliai típusú” kereskedelmi feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban.

Johnson a BBC-nek adott nyilatkozat előtt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tartott telefonos megbeszélést.

A rövid egyeztetés után Londonban és Brüsszelben kiadott közös közlemény szerint a két vezető azt tartja felelősségteljes megoldásnak, ha megteszi a megállapodás eléréséhez még szükséges lépéseket.

Ennek érdekében Johnson és von der Leyen arra utasította a két tárgyalóküldöttséget, hogy folytassák a tárgyalásokat, és igyekezzenek feltérképezni, hogy még ebben a késői időszakban is elérhető-e a megállapodás.

Boris Johnson azonban a vasárnapi BBC-interjúban kijelentette: az Egyesült Királyság az elmúlt években „hatalmas előkészületeket tett” arra az esetre, ha kereskedelme a WTO-szabályok szerint folytatódna az EU-val. Hozzátette: bárhogy is végződnek a tárgyalások, az Egyesült Királyság „nagyon-nagyon jól elboldogul majd”.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy London semmiképpen sem hagyja ott a tárgyalásokat, „hiszen amíg élünk, remélünk”.

Az Európai Bizottsággal kell tárgyalni

Johnson kijelentette: Ursula von der Leyennel tartott vasárnapi megbeszélésén megismételte azt az ajánlatát, hogy ha a megállapodáshoz ez szükséges, ő nagyon szívesen ellátogat egyes EU-tagállamok fővárosaiba.

A brit kormányfő ezt a lehetőséget rövid időn belül másodszor veti fel. Előzőleg a tárgyalások menetéről tett csütörtöki sajtónyilatkozatában közölte, hogy személyesen is hajlandó elutazni Brüsszelbe, Párizsba, Berlinbe „és bárhová” a megállapodás érdekében.

Egybehangzó brit sajtóértesülések szerint azonban ezt a javaslatot az EU elvetette, azzal az érvvel, hogy a jövőbeni kétoldalú viszonyrendszerről csak az Európai Bizottsággal lehet tárgyalni, az egyes tagállamokkal külön-külön nem.

A vasárnapi BBC-interjúban Boris Johnson kijelentette, hogy kulcsfontosságú kérdésekben még mindig nagyon messze vannak egymástól az álláspontok. Hozzátette: olyan megállapodás nem lehetséges, amely az Egyesült Királyságot az Európai Unió szabályozói vonzáskörében tartja.

Az egyik legnagyobb globális politikai-gazdasági kockázatelemző csoport, az Eurasia Group londoni részlege vasárnap este ismertetett gyorsértékelésében közölte: a legutóbbi fejlemények alapján az eddig 55 százalék helyett 65 százalékra taksálja annak esélyét, hogy a brit kormány és az EU tárgyalásai megállapodással zárulnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Negyedmillió fölött a budapesti albérletár

Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.