Újra jenben is adósodik a magyar állam


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tíz év elteltével Magyarország újra japán jenben bocsátott ki devizakötvényt, a 30 milliárd jen összegű 3 éves futamidejű kötvény kamata 0,37 százalék – közölte az Államadóság Kezelő Központ (ÁKK) szerdán.


Az euróra átváltás (devizaswap) után 0,6 százalék alatti hozamot sikerült elérni, ami Magyarország eddigi legalacsonyabb kamatozású devizakötvény kibocsátása – hangsúlyozták.

Japán jen kötvényt utoljára 2007-ben bocsátott ki Magyarország, ezt követően az EU-IMF hitelcsomagra szoruló ország már nem tudott a japán kötvénypiacon sem megjelenni, ezért a japán befektetők bizalmának visszaszerzését az ÁKK újabb mérföldkőnek nevezte az államadósság kezelésben, amely bizonyítja, hogy a magyar gazdaságpolitika iránti bizalom tovább erősödik.

A közlemény szerint miután tavaly az ország visszakerült befektetésre ajánlott kategóriába a hitelminősítőknél, megkezdődhetett újra a keleti piacépítés. A nemzetgazdasági miniszter tavaly év végén döntött újabb szamuráj-kötvény kibocsátásáról, amelynek elsődleges célja a biztonság növelése, a több lábon állás, a befektetői kör szélesítése.

Az adósságkezelés sikerét mutatja, hogy 2010 óta a kamatkiadások harmadával csökkentek, amely közel 400 milliárd forint megtakarítást hozott – áll a közleményben.

[htmlbox szamvitel_konyv]

Tavaly decemberben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: 2018-ban nem cél új, „egzotikus piacokon történő megjelenés”, ám a kifutó szamuráj-kötvények helyére újabb – nem jelentős összegű – japán kibocsátás tervbe vételét kérte az Államadósság Kezelő Központtól, hogy ezen az ázsiai piacon továbbra is ott legyen az ország.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója akkor elmondta: a 2018-ban lejáró devizaadósság összege 2,3 milliárd euró, ami meghaladja a tervezett 1 milliárd eurós külföldi kötvénykibocsátást, így a központi költségvetés adósságában a deviza aránya tovább csökkenhet, az év végére várhatóan 20 százalék alá, a tavaly év végi 22 százalékról.

A mostani kibocsátás mintegy 227 millió euró értékű, az egész évre tervezett devizakötvény-kibocsátás kevesebb mint harmada.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Nagyon meglódultak a fővárosi albérletárak, lassít a vidék

Minél kisebb a bérlemény, annál nagyobb az áremelkedés mértéke – összegezte az Otthon Centrum vezérigazgatója a fővárosi albérletpiacon lejátszódott folyamatokat. Átlagosan tíz százalékkal haladja meg az idei árszint a tavalyit, de az egyszobás lakások esetében majdnem húsz százalékos emelkedésről számolt be Kosztolánczy György. Vidéken nem szaladtak el ennyire az árak – olvasható a cég Adó Online-nak elküldött közleményében.

2024. november 22.

Zuhantak a beruházások

A beruházások volumene 2024 harmadik negyedévében a nyers adatok szerint 15,4 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

2024. november 22.

Íme a minimálbér-emelés számokban

A 2025-ös minimálbér-emelés nyomán az ennyit keresők nettó fizetése havi 15 960 forinttal, míg a garantált bérminimumot kapóké 15 162 forinttal nő. A minimálbérre rakódó teljes közteher havi 11 160 forinttal nő; míg a garantált bérminimumra rakódó közterhek havi 10 602 forinttal forinttal emelkednek – olvasható a Niveus lapunknak küldött elemzésében.