Vállalkozói csereprogram: magyarok is útra kelnek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fiatal vállalkozóknak indított uniós Erasmus csereprogram keretén belül a három évnél nem régebben alapított cégek vezetői tölthetnek el hosszabb-rövidebb időt más uniós tagállamban, hogy tapasztalatot szerezzenek, partneri kapcsolatokra tegyenek szert és megismerkedjenek a fogadó ország, cég üzleti kultúrájával, menedzsment- és üzletfejlesztési módszereivel.

Dobos Erzsébet, a programban közreműködő szervezet, az ITD Hungary Zrt.-Enterprise Europe Network felelős igazgatója a Népszabadságnak elmondta: A program elsődleges célja a kis- és középvállalatok versenyképességének növelése, az új és a már jól működő vállalkozások közötti tudás- és tapasztalatátadás. A februárban kísérleti jelleggel indult programra kiutazni vágyókat és hazai fogadó cégeket, mentorokat is várnak.

Sok cég nyitott az együttműködésre, és a tanulni vágyót nem konkurenciaként, hanem lehetséges partnerként kezelik. A jelek szerint a válság kimondottan kedvez a programnak, mivel a nehéz helyzetű vállalkozások előre menekülnek: új lehetőségeket, kapcsolatokat keresnek külföldi vállalatokkal, megismerik a bejáratott, stabil hátterű cégek gyakorlatát, míg a fogadó cégek friss ötletekkel gyarapodhatnak, ami továbblendítheti őket

Forrás: Pénzcentrum.hu


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

A GVH hat magyar véleményvezérrel és számos hirdető céggel szemben indított eljárásokat

Az influenszereket követő fogyasztók és a tiszta piaci verseny elősegítése érdekében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyfelügyeleti eljárásokat indított hat magyar influenszerrel, számos hirdető céggel, közreműködő reklámügynökséggel szemben tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság kedden.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.