Varga: a szankciós politika nem vált be


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szankciós politikának akkor van értelme, ha az agresszornak fáj jobban – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácskozása után Luxembourgban.

Egész Európának, így a magyar embereknek és vállalkozásoknak is szankciós felárat kell fizetniük az energiáért, a kormány elsődleges célja ezeknek a káros hatásoknak a mérséklése – mondta Varga Mihály az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácskozása után Luxembourgban a tárca közleménye szeerint.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a szankciós politikának akkor van értelme, ha az agresszornak fáj jobban és segít véget vetni a háborúnak, ezért a jelenlegi szankciós politikáról kijelenthető, hogy nem vált be.

A szankciók nem érték el eredeti céljukat, elhúzódó háborút és minden korábbinál magasabb bevételt hoztak Oroszországnak – jelentette ki Varga Mihály. Mint mondta: nem támogatjuk olyan további szankciók bevezetését, amelyek veszélyt jelentenek hazánk energiaellátására, nagyobb gazdasági károkat okoznak az uniós gazdaságnak, mint Oroszországnak, valamint eltörölné a kőolajimportra vonatkozó mentességünket.

A tárcavezető kifejtette: az uniós pénzügyminiszterek ismét tárgyaltak az eredeti RePowerEU-t módosító cseh javaslatról. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály emlékeztetett: Magyarország egyetért azzal, hogy a tagországoknak segítséget kell nyújtani az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentésében. A Bizottság által benyújtott javaslatot azonban Magyarország nem támogatta, mert a források szétosztásánál nem vették figyelembe, hogy mely tagországnak mekkora terhet jelent az orosz fosszilis energiától való függőség csökkentése. A magyar miniszter kiemelte: a kormány csak az igazságos forráselosztást tudja támogatni, ezért a cseh módosító javaslattal már egyetértett.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

K&H: reálértéken nőhet a cégek árbevétele a következő egy évben

A következő egy évben reálértéken nőhet a cégek árbevétele, átlagosan 7,7 százalékos árbevétel-növekedést és 3,9 százalékos profitbővülést várnak a magyarországi mikro-, kis- és középvállalkozások a K&H kkv bizalmi index 2024 első negyedéves felmérése alapján – közölte a bank.