Védjegyek és a doménnevek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A védjegyek lajstromozása és a doménnevek regisztrációja egymástól független eljárások, a két folyamatnak vannak azonban olyan pontjai, ahol tapasztalhatóak átfedések – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) honlapján.

A védjegyek lajstromozását az SZTNH végzi. A lajstromozott védjegy jogosultjának kizárólagos joga van a védjegy használatára. Ennek alapján bárkivel szemben felléphet, aki az engedélye nélkül gazdasági tevékenysége körében használja a védjeggyel azonos, vagy azzal összetéveszthető megjelölést. A védjegybitorlás megvalósulhat más védjegyével azonos, vagy összetéveszthető doménnévnek a használata útján is – hívja fel a figyelmet a hivatal. Különösen akkor, ha azt az elektronikus kereskedelemhez kapcsolódó üzleti levelezésben, vagy internetes reklámozásban használják. Fontos tudni, hogy a doménnév regisztrálása nem zárja ki a védjegybitorlást.

A doménnevek lajstromozott védjeggyel való ütközésének a doménnév regisztrációs eljárás szempontjából a rendező elveket az Internet Szolgáltatók Tanácsának (ISZT) Tanácsadó Testülete által elfogadott elvi állásfoglalása állapítja meg. Az ISZT Tanácsadó Testületének állásfoglalása azonban nem jogszabály.

A védjegyoltalomból eredő jogok megsértéséhez polgári jogi és büntetőjogi jogkövetkezmények fűződnek. A védjegyjogosult – egyebek között – követelheti a bitorlótól a védjegybitorlás abbahagyását, a bitorlással elért gazdagodás visszatérítését, valamint kártérítést is. A Büntető Törvénykönyv a védjegy jogosulatlan utánzásával vagy átvételével történő vagyoni hátrány okozását.

A doménnév igénylője önkéntes alapon előzetesen is tisztázhatja, hogy az általa választott név nem ütközik-e más védjegyébe. Ennek érdekében igénybe veheti az SZTNH egyszerűsített védjegyszűrés vagy a védjegykutatás szolgáltatásait – tanácsolja a hivatal.

Elméletileg nincs akadálya annak sem, hogy a doménnevet, mint megjelölést védjegyként lajstromozzák. A bejegyzett doménnév önmagában azonban nem jelent jogalapot arra, hogy minden további feltétel nélkül védjegyjogi oltalmat is nyerhessen. Ehhez védjegyként történő lajstromozására irányuló kérelmet kell előterjeszteni és a megjelölésnek eleget kell tennie a lajstromozási feltételeknek.

Forrás: SZTNH tájékoztatója


Kapcsolódó cikkek

2024. június 28.

Ülésezett a Nemzeti ESG Tanács

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter vezetésével tartotta meg ülését a Nemzeti ESG Tanács – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).