Veszélyhelyzet: a polgári és a közigazgatási bírósági eljárások kivételes szabályai Koronavírus
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet számos eltérő szabályt vezet be a polgári és a közigazgatási bírósági eljárásokban is. A hatályban lévő eljárási törvényeket felülíró rendelkezéseket március 31-én 15.00 órától kezdődően alkalmazni kell.
A veszélyhelyzetben érvényesülő eljárási szabályokat ismertető sorozatunk első részében a fizetési meghagyásos eljárás és a közjegyzői nemperes eljárások március 31-étől érvényesülő rendkívüli szabályait ismertettük, ebben az írásban a polgári, a közigazgatási és a cégeljárások általánostól eltérő rendelkezéseire térünk ki.
1. A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárások
A 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet kimondja, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (1952-es Pp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) rendelkezéseit a rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Fontos alapvetés, hogy – hacsak a rendelet eltérően nem rendelkezik (ilyen eltéréseket tartalmaznak a záró rendelkezések, amire cikkünk végén részletesen kitérünk) -, a veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti. Ezt azért fontos kiemelni, mert a szokásos nyári és téli szünet megakasztja a határidőket, ez a mostani rendkívüli ítélkezési szünet azonban nem.
Perfelvétel – tárgyalás mellőzésével
A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket. Amennyiben pedig a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges, a perfelvétel lezárása érdekében. a nyilatkozatokat írásban szerzi be a bíróság, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz alkalmazásával szerzi be és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.
A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.
A bíróság a személyi állapotot érintő perekben is a fentieket alkalmazza.
Érdemi tárgyalás – távmeghallgatással
A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani ez a gyakorlatban úgy működik, mint a már számos bíróságon alkalmazott távmeghallgatás. Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.
Amennyiben pedig az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami a fentiek szerinti nem foganatosítható, a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, valamint és a fentiek szerint foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le. Ha ezeket az eljárási cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, de a fentiek szerint nem foganatosítható eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak nem számít bele a határidőkbe. A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját, valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről.
A peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.
Ideiglenes intézkedés
Amennyiben a perindítást megelőzően rendel el a bíróság ideiglenes intézkedést, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon kezdődik. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.) Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.
Eljárási cselekmények járványügyi intézkedés hatálya alatt
A veszélyhelyzet ideje alatt nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll. Ezt az eljárási cselekményt a járványügyi intézkedés feloldását követően lehet lefolytatni azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés feloldását követő napon újrakezdődik. Kivétel ez alól a személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekmény, ezt ugyanis – ha nincs más módja – a veszélyhelyzet ideje alatt járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.
Beadványok előterjesztése
A veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.
Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.
A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.
Ítélethozatal, egyezség
Amennyiben a perben a veszélyhelyzet kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a veszélyhelyzet ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket már foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.
A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
A bíróság a perbeli egyezséget a felek fentiekben írt módon, elsősorban írásbeli megnyilatkoztatását követően végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján közlik. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.
Fellebbezési, felülvizsgálati eljárások
A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek főszabály szerint nem kérhetik tárgyalás tartását.
A bíróság a fellebbezési és felülvizsgálati eljárásokban a korábbi kérelem alapján már kitűzött tárgyalások esetében is dönthet a tárgyaláson kívüli elbírálásról, erről a döntéséről soron kívül értesíti a feleket.
Amennyiben azonban az értesítését követően a felek 15 napon belül közös írásbeli kérelemben kérik, a bíróság elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tart tárgyalást. Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.
Nemperes eljárások
Az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében a veszélyhelyzetre megállapított eltérő rendelkezéseit alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel, kivéve, ha ez a rendelet az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg.
2. A közigazgatási bírósági eljárások
A veszélyhelyzet ideje alatt a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt az 1952-es Pp. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
Új Magyar Közigazgatás
Amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet a közigazgatási ügyekben sem érinti határidők folyását.
Az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó eljárásokban végrehajtás felfüggesztésének, a Kp. hatálya alá tartozó eljárásokban azonnali jogvédelemnek nincs helye, ha a közigazgatási cselekmény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik.
Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.
Keresetlevél, beadványok
Amennyiben a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.
A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.
Főszabály szerint nincs tárgyalás
A veszélyhelyzet ideje alatt a bíróság tárgyaláson kívül jár el. Ha a perben a veszélyhelyzet idején kívül tárgyalást kellene tartani, a felperes akkor kérheti, hogy a bíróság tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalást a veszélyhelyzet megszűnését követő időpontra halassza el, ha
- a bíróság a közigazgatás cselekmény halasztó hatályát legalább részben nem rendelte el,
- a keresetindításnak halasztó hatálya van, és a bíróság halasztó hatály feloldását nem rendelte el,
- ideiglenes intézkedést nem rendeltek el.
Az eljárási cselekményeket lefolytatására lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell lefolytatni. Ha ennek feltételei nem biztosítottak az eljárási cselekmény lefolytatása helyett, a szükséges nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.
Ha a veszélyhelyzet kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a veszélyhelyzet ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.
A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg, az egyezségkötésre pedig a polgári peres eljárásoknál írtak az irányadóak.
3. A cégnyilvántartás és a civil szervezetek bírósági nyilvántartása
A veszélyhelyzet ideje alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvényt az alábbi eltérő szabályokkal kell alkalmazni.
A nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le.
A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást.
4. Határidők, félbeszekadás, tárgyalás berekesztése
A rendelet a záró rendelkezések között kimondja, hogy a benne foglaltakat a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
Bár a fentiek szerint a veszélyhelyzet főszabályként nem érinti a határidők folyását, a rendelet záéró rendelkezései ettől eltérő szabályokat is megállapít. Ha a határidő a polgári peres és nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, továbbá az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-ával elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése (azaz 2020. március 15.) és e rendelet hatálybalépését követő 15. napig terjedő időszakban (azaz 2020. április 15.) jár le, a határidő meghosszabbodik e rendelet hatálybalépését követő 30. napig, azaz 2020. április 30-ig. Tehát a március 15. és április 15. között lejáró határidők április 30-ig meghosszabbodnak.
Amennyiben a polgári peres és nemperes eljárásokban, valamint a közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, továbbá az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésére hivatkozással az eljárás félbeszakadását állapították meg, az eljárás félbeszakadása megszűnik e rendelet hatálybalépésével, azaz 2020. március 31-ével. Ezt követően a félbeszakadásról csak az ebben a rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazott törvényi rendelkezések szerint hozható döntés.
Amennyiben pedig a bíróság a polgári peres és a közigazgatási peres eljárásokban a rendkívüli ítélkezési szünet előtt a tárgyalás berekesztéséről döntött, és az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta, a bíróság az írásba foglalt – indokolással ellátott – ítéletét kézbesítés útján közli a felekkel.
Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon.
A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!
