Vidéken is kilőttek az árak: már öt városban egymillió fölötti a négyzetméterár


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kevesebb új lakás épül, de az drágábban. A fővároson és a Balaton-parti településeken kívül még sosem kínálták ilyen magas áron az ingatlanokat vidéken, és az áremelkedés üteme is rekordot döntött. Már öt megyei jogú városban is átlépte az egymillió forintos határt az átlagos négyzetméterár.

Érezhető az ingatlanpiac lendületének lassulása, ami elsősorban a jelentős áremelkedéssel, a fizetőképes kereslet csökkenésével, valamint a hitelpiaci feltételek inflációt követő változásával hozható összefüggésbe – kommentálta Soóki-Tóth Gábor elemzési vezető. A szakember elmondta, a 23 megyei jogú városban 262 projektben 6300 új lakás épül, a kínált lakások négyzetméterára átlagosan 900 ezer forint. Az utolsó negyedévben elindított új projektek száma 29.

„Ezek a számok az egy évvel ezelőtti állapotokhoz képest visszaeséséről árulkodnak, akkor több projekt és lakás épült, valamint az újonnan indított projektek száma is magasabb volt” – hangsúlyozta az elemzési vezető. Konkrétan a projektek száma 7,9 százalékkal, a lakások száma 15,6 százalékkal, az új projektek száma 31 százalékkal kevesebb jelenleg, mint egy évvel korábban. A projektek számát tekintve Debrecen a listavezető (46), majd Szeged (33) és Pécs (26) a sorrend.

A legtöbb lakás viszont Szegeden épül (955), ebben a rangsorban Debrecen a második (776), míg a dobogóra egy több száz lakásos nagyberuházás révén Nyíregyháza ért fel (667). A listát Hódmezővásárhely zárja, itt mindössze egy négylakásos projekt épül, míg a két projektben érdekelt Szekszárd 120 lakással csak az utolsó előtti. Salgótarjánban és Dunaújvárosban pedig továbbra sincs legalább négylakásos beruházás.

A felmérés szerint az új lakások átlagos kínálati négyzetméterára 900 ezer forint, ami azt jelenti, hogy a fejlesztők még sosem kínálták ilyen magas áron az új építésű lakásokat a megyei jogú városokban, illetve az emelkedés üteme is rekord magasra nőtt, ami az előző év IV. negyedéves átlagárához képest 25,8 százalékos emelkedést mutat. Az áremelkedés elsősorban az év első felében volt rekord magas, az előző negyedévben (2022. III. negyedév) mért 4,5 százalékos drágulás a növekedés ütemének lassulását mutatja.

A négyzetméterár átlagértéke az idei II. negyedévben Sopronban lépte át először az egymilliós lélektani határt, ehhez az előző negyedévben már Debrecen is felzárkózott. A harmadik negyedéves zárás pedig a trend terjedéséről árulkodik, ugyanis már öt város is meghaladta, vagy elérte az egymilliós négyzetméterárat. Sopron továbbra is a legdrágább 1,09 millió forinttal, amelyet Debrecen 1,06, Győr 1,02, Érd 1,01 és Szeged 1,00 millió forinttal követ. Olcsó új lakás egyedül Hódmezővásárhelyen érhető el, itt 469 ezer forint az átlagos négyzetméterár, de a szűkös kínálat miatt nagyobb az esély a második legolcsóbb városban, Békéscsabán hozzájutni egy új lakáshoz, itt egy négyzetmétert átlagosan 580 ezer forintért kínálnak.

Említést érdemlő, hogy az idei IV. negyedévben elindított 29 projekt, 389 lakása közül, összesen 20 projekt 184 lakásának az értékesítését kezdték el a fejlesztők.  A többi beruházás tervként szerepel, vagy még csak az engedélyezési eljárás van folyamatban.

Forrás: Otthon Centrum sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. április 17.

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan – jelentette be szerdán a KSH.

2024. április 17.

Hatalmasak az anyagi különbségek a középkorúak táborában

Bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya. A K&H biztos jövő felmérés idei első negyedéves eredményei szerint a 30-59 évesek 58 százaléka inkább pozitívnak tartja az anyagi helyzetét, 42 százalékuk pedig gyengének. A válaszadók háztartásában az átlagos jövedelem 499 ezer forint volt, ami magas értéknek számít, ugyanakkor a korábban látott emelkedés megállt. A középkorúak 2 százaléka átlagosan 232 ezer forintos háztartási jövedelem mellett úgy érzi, hogy nélkülöznie kell, míg a másik végletet a 751 ezer forintos átlaggal rendelkezők képviselik, akiknek nincs anyagi gondja és rendszeresen félre tudnak tenni.