Kapcsolódó termékek: Cégjogi kiadványok, Vállalati Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tavaly már 23 százalékkal több külföldi fektette pénzét magyar ingatlanba, így tavaly 2716 esetben nyújtottak be ingatlanvásárlási kérelmet az Európai Unión kívüli állampolgárok – derül ki a Duna House adataiból.
Tavaly közel 151 ezer tranzakció történt a magyar ingatlanpiacon, s ebből 2716 esetben nyújtottak be ingatlanszerzés iránti kérelmet az erre kötelezett külföldiek. Az elmúlt négy év mélypontja a 2020-as év volt, amikor csak 2200 alkalommal fordultak a kormányhivatalhoz jóváhagyásért, míg a legtöbb kérvény, több mint 3500, 2019-ben érkezett. (Külön kormányhivatali engedély nélkül az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség tagállamai, valamint Svájc állampolgárai vásárolhatnak ingatlant Magyarországon.)
A közlemény idézi Benedikt Károlyt, a Duna House PR- és elemzési vezetőjét, aki elmondta: az ingatlanárak emelkedése 2022-ben sem mérséklődött, ahogyan az az EU-s tagállamok többségénél is tapasztalható. Az Eurostat szerint Magyarország Észtország után a második, ahol a legnagyobb mértékben (152 százalékkal) nőttek a lakásárak 2022 első negyedévében. Az árnövekedés várhatóan hatással lesz a magyar vásárlók mellett a külföldiek befektetési kedvére is, azonban náluk az árfolyammozgás okozta változások pozitív képet is mutathatnak – tette hozzá.
Kifejtette, az értékesítők körében végzett felmérés alapján nem csökkent a külföldiek érdeklődése a balatoni ingatlanpiacon, azonban némiképpen átalakult a kereslet 2022-ben. A német és a holland családok már nem a vízparti ingatlanok, hanem főként az autentikus parasztházak iránt érdeklődnek a belső-somogyi területeken, önfenntartó gazdálkodás reményében keresnek nagy kerttel rendelkező ingatlanokat. A háború miatt az orosz befektetők szinte teljesen eltűnhetnek 2022-ben az ingatlanpiacról, az Ukrajnából érkezők pedig egyelőre a bérleti piacon jelentkeztek nagyobb számban.
A hivatalos statisztika szerint a külföldi ingatlanszerzési kérelmek többsége (76 százalék) fővárosi házra vagy lakásra vonatkozott, a legnagyobb számban, a tranzakciók 36 százalékában, a kínai ügyfelektől. Körükben a legkedveltebb befektetési terület a főváros, azon belül pedig Angyalföld, a X. és a IX. kerület volt, akárcsak 2020-ban.
Az izraeli befektetők aránya 5,2 százalékra mérséklődött, az általuk lezárt tranzakciók több mint fele a fővárosi VII. kerületben történt. Nem sokkal lemaradva, 5 százalékkal az Egyesült Királyság állampolgárai következnek a sorban, számukra a VI. kerület és Debrecen volt a legvonzóbb, míg az ügyletek közel 4 százalékát kitevő amerikai vevők fő célpontja Pécs volt.
Regionálisan a fővárost Pest, majd Zala és Hajdú-Bihar megye követte a befektetési szempontból népszerű térségek listáján. A tulajdonszerzés 91 százalékban adásvétel útján történt, de volt példa ajándékozásra és cserére is.
(MTI)
A hazai vállalatok közel kétharmada már használja vagy gondolkodik a mesterséges intelligencia (MI) bevezetésén, miközben 29 százalékuk érdemben még nem is foglalkozott a területtel – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag bevonásával készült nemzetközi kutatásból.
Tovább drágult a budapesti bérlakáspiac, az átlagos havi albérletár átlépte a negyedmillió forintos határt; eközben vidéken a tavalyi extrém áremelkedés után ellenkező trend rajzolódott ki: ott csökkennek a bérleti díjak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két új rendeletet adott ki – a korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg – a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozásának további támogatására – jelentette be a jegybank.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
