Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az idei első félévben folyósított lakáscélú hiteleknek immár a háromnegyede segítette használt lakások megszerzését. Az átlagos hitelösszeg 5,6 millió forint. Az InfoTandem infografikája.
A használt lakás vásárlását szolgáló szerződések hosszú évek óta messze a legnagyobb részt hasítják ki a folyósított lakáscélú hitelekből. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt bő másfél évtizedben csupán kétszer fordult elő, hogy az építési célú kölcsönök beelőzték őket: összegben 2001-ben, a darabszámot tekintve pedig 2004-ben (amikor korszerűsítésre, bővítésre is több ízben szerződtek, mint használt lakásra). Az évezred elejét jellemző 30–40 százalékos súlyuk azóta – ha hullámzásokkal is – emelkedő trendet mutat, s éppen tavaly ért a legmagasabbra: a darabszámnál 65,0, az összegnél 74,1 százalékig. Ezen belül mindkét szempontból az első félévben volt a csúcs, 67,2, illetve 75,7 százalékos részaránnyal. Az idei első félév mutatói ettől minimálisan ugyan elmaradnak, de gyakorlatilag így is hozzák a tavalyi átlagot. A használt lakásoknál mindez 195 milliárd forintot jelent, amely bő 30 ezer szerződésből jött össze.
Az idei első hat hónapban egyébként összesen 47 ezer lakáshitelt folyósítottak, 264 milliárd forint értékben. Darabszámban ez 17 százalékos, összegben pedig 26 százalékos emelkedést tükröz az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Értékben a domináns súlyú, használtlakás-megszerzésre kapott kölcsönök közel negyedével nőttek, figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a 12,2 százalékos részarányú építési cél esetében közel duplájára, 25 milliárd forint fölé ugrott a mutató. Ezzel be is előzték a tavalyi első félévben még második legnagyobbnak számító bővítési, korszerűsítési szegmenst. Utóbbi annyira visszaszorult (13 százaléknyit olvadt), hogy a szintén duplázó újlakás-vásárlási cél is elé vágott, 19 milliárdig emelkedve.
Egy átlagos lakáshitel az első félévben 5,6 millió forintot tett ki, futamideje pedig 15,1 évet. A legtovább, 17,8 évig a lakásépítési hitelek élnek, ezt az új lakások vásárlásához kapcsolódó konstrukciók követik, 17,5 évvel. A használt lakások hiteleinél 15,7 esztendő alatt fut ki egy átlagos szerződés, leggyorsabban pedig (11,4 év alatt) a bővítést, korszerűsítést szolgáló kontraktusok járnak le.
A teljes lakáshitel-állomány 2010-ben még a 4 ezer milliárdot is jócskán meghaladta, 2011 óta azonban folyamatosan olvad: 2017 júniusának végére 2917 milliárd forintig süllyedt, ami azonban még mindig a GDP 8,3 százalékának felel meg. A devizahitelek (amelyek 2014 végén még 52 százalékot tettek ki) gyakorlatilag eltűntek. Az államilag támogatott hitelek ma 23 százalékot képviselnek, vagyis a döntő többség támogatás nélkülinek számít. Az állomány 58 százaléka koncentrálódik a bankoknál, 28 százaléka a jelzáloghitel-intézeteknél; a lakás-takarékpénztárakra egytizednyi rész jut.
