Az éves fizetett szabadság a munka világában alapvető jog, amelyet minden munkavállaló igénybe vehet. Azonban sokszor felmerül a kérdés, hogy pontosan hogyan működik ennek a szabadságnak a kiadása, és mi történik, ha valakinek elfogy az éves kerete. A szabadság kiadása mindig a munkáltató felelőssége és kötelezettsége, ennek ütemezése során számos jogszabályi előírást kell figyelembe vennie.
Szerdán megszavazták a képviselők a Munka törvénykönyve módosítását, így jön a kibővített apasági- és szülői szabadság meglehetősen kevés pénzért, bővül a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége, és kiegészül a joggal való visszaélés szabályozása. Rendkívüli helyzetekben a dolgozók szabadságuk kis részével sem rendelkezhetnek szabadon. A változások 2023-tól lépnek hatályba.
A munkavállaló péntek délelőttre félnap szabadságot kér, mert hivatalos ügyet kell intéznie. Ezzel el is fogyna az éves szabadsága, de egyben kéri, öt napot hozzanak neki előre a jövő éviből, ha pedig mégsem használná el idén, év végén pénzben váltsák meg. Vajon eleget tegyen-e a munkáltató e kéréseknek? Cikkünkből megtudhatja, hogy előrehozható-e a jövő évi szabadság vagy esetleg a szabadság pénzben megváltható-e.
A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár. Az alapszabadság mértéke főszabály szerint 20 munkanap, azonban ez kiegészülhet a munkavállalót érintő bizonyos állapot vagy helyzet esetén további munkanapokkal. Ez a pótszabadság. A pótszabadság alapja lehet például a munkavállaló életkora, megváltozott munkaképessége vagy gyermekeinek száma. Az alábbiakban a gyermek után járó pótszabadság szabályainak ismertetésére kerül sor.
A munkaerőhiány miatt a vállalatoknak a korábbinál nagyobb figyelmet kell szentelniük a szabadságok tervezésére, már most célszerű felmérni, melyik munkavállalójuk hol tart az éves szabadságkeretének felhasználásában, és a nyári időszakban célszerű legalább az időarányos szabadságot kiadniuk – közölte a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó cég.
Cikkünk az Európai Unió Bíróságának a belföldi és a külföldi munkáltatóknál megszerzett korábbi szolgálati idők részleges beszámításáról szóló ítéletét[1] elemzi, mely a Gemeinsamer Betriebsrat EurothermenResort Bad Schallerbach GmbH kontra EurothermenResort Bad Schallerbach GmbH-ügyben hozott.
