Gyermek után járó pótszabadság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár. Az alapszabadság mértéke főszabály szerint 20 munkanap, azonban ez kiegészülhet a munkavállalót érintő bizonyos állapot vagy helyzet esetén további munkanapokkal. Ez a pótszabadság. A pótszabadság alapja lehet például a munkavállaló életkora, megváltozott munkaképessége vagy gyermekeinek száma. Az alábbiakban a gyermek után járó pótszabadság szabályainak ismertetésére kerül sor.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 118. § (1) bekezdése értelmében a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb egy gyermeke után kettő, két gyermeke után négy, kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. A pótszabadságként járó napok száma a gyermekek számához igazodik, azonban három vagy annál több gyermek esetén is maximum hét munkanap illeti meg a dolgozókat. Mindegy tehát, hogy a munkavállalónak három, négy vagy akár öt gyermeke van, a pótszabadság mértéke mindhárom esetben maximum hét munkanap. Ettől ugyanakkor a munkáltató (saját döntése alapján) a munkavállaló javára eltérhet.

Speciális az az eset, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos ugyanis ekkor a pótszabadság mértéke gyermekenként két munkanappal nő [Mt. 118. § (2) bekezdés]. Ha tehát a munkavállalónak két gyermeke van és közülük az egyik fogyatékkal él, akkor a dolgozót a főszabályként két gyermek után járó négy munkanapon felül további két munkanap illeti meg, így összesen hat munkanap pótszabadság jár neki évente a gyermekei után.

A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti [Mt. 118. § (3) bekezdés]. Ha tehát a gyermek 2022-ben született, akkor a 16. életévét 2038-ban fogja betölteni, a szülőt a pótszabadság ennek megfelelően 2022-től kezdve 2038-ig illeti meg az adott gyermek után járó pótszabadság.

gyermek után járó pótszabadságA gyermek után járó pótszabadság igénybevételéhez a munkavállalónak nyilatkoznia kell a gyermekei számáról, életkoráról, valamint fogyatékosságáról, hiszen a munkáltató ez alapján szerez tudomást arról, hogy a dolgozónak mennyi pótszabadság jár.

A gyermekek után járó pótszabadság kapcsán a gyermek fogalmát is érdemes tisztázni. Az Mt. 294. § (1) bekezdés c) pontja kimondja, hogy gyermek a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek; fogyatékos gyermek pedig az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra.

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermeknek azt a gyermeket tekinti, akivel a szülő vagy egyéb meghatározott személy életvitelszerűen együtt él és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra kerül ki [Cst. 4. § k) pont]. A pótszabadság tehát a Cst. fogalma szerinti saját háztartásban nevelt gyermek után jár a szülőnek vagy egyéb meghatározott személynek. A Cst. a szülő fogalmát a vérszerinti szülőnél tágabban határozza meg, eszerint az örökbe fogadó szülő (akkor is, ha még csak folyamatban van az örökbefogadás), a szülővel együtt élő házastárs, bizonyos feltételek fennállása esetén a szülővel együtt élő élettárs is szülőnek minősül és pótszabadságra jogosult. Ezen túlmenően pedig azt a személyt, akinél a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a nevelőszülőt és a gyámot is figyelembe kell venni, ugyanis a szülőként meghatározott személyek mellett ők is jogosultak a pótszabadságra a saját háztatásban nevelt vagy gondozott gyermek után.

Bár evidenciának tűnik, érdemes megjegyezni, hogy a pótszabadság a házasságban élő szülők mindegyikét megilleti, tehát – például – két gyermek után az anyának és az apának is négy munkanap pótszabadság jár. A vérszerinti, együtt élő szülőket a kapcsolat jellegétől függetlenül megilleti a pótszabadság, azonban, ha a felek elválnak és külön élnek, akkor a pótszabadság csak azt a szülőt fogja megilletni, amelyik a gyermeket vagy gyermekeket a saját háztartásában neveli. Természetesen ez a kérdés függ a szülői felügyelet megosztásától is, adott esetben indokolt lehet, hogy válás és különélés után is mindkét szülő jogosult a pótszabadságra.

A nem hagyományos családmodellben vagy mozaik családban élők esetében, ha a feleknek korábbi kapcsolatból van gyermekük, majd ezt követően új kapcsolatot létesítenek és egy háztartásban nevelik ezeket a gyermekeket, akkor függetlenül attól, hogy egyébként a gyerekek nem közösek, mindkét felet megilletheti a pótszabadság a másik fél gyermeke után is. Ennek kapcsán azonban figyelemmel kell lenni a felek között létrejött kapcsolat jellegére, hiszen például egy élettársi kapcsolat csak abban az esetben alapozhatja meg a pótszabadságra való jogosultság egyik kritériumát, ha a felek legalább egy éve szerepelnek Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában. Ha tehát az élettársi kapcsolat nem hivatalos, akkor a közös háztartásban nevelt gyermek után nem fog járni a pótszabadság az élettársnak.

A gyermek után járó pótszabadság körében meg kell jegyezni az apának gyermeke születése esetére járó pótszabadságot is. Azt Mt. 118. § (4) bekezdése értelmében az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Ez a fajta pótszabadság is a gyermek után jár, azonban csak az apának, csak egyszer és csak a gyermek születését követően második hónap végéig. Az apa ezen időtartamon belül veheti ki a pótszabadságot, természetesen az együttműködési kötelezettséggel összhangban arról időben tájékoztatni kell munkáltatóját. Ez a szabadság egyébként akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

A pótszabadság mértékének meghatározásakor figyelemmel kell lenni a jogosultságot megalapozó feltételekre, ugyanis azok az érintett gyermek vagy gyermekek és a fennálló házasság vagy egyéb kapcsolat függvényében eltérően alakulhatnak.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Hátrányos helyzetűek szakmatanulására nyílik 23 milliárd forintos pályázat

Szakképzési centrumok számára pályázati lehetőség nyílik 23 milliárd forintos keretösszeggel, hátrányos helyzetben lévők szakmatanulásának elősegítésére és rugalmas tanulási utak kialakítására – jelentette be az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és felnőttoktatásért felelős államtitkár kedden, a Tatabányai Szakképzési Centrumban tartott sajtótájékoztatóján.

2024. május 21.

Az üres iroda fenntartása a legdrágább

Az elmúlt időszakban jelentősen átalakultak az irodahasználati szokások, ráadásul belépett a munkaerőpiacra a Z-generáció, amelynek tagjai nagyobb szabadságot, rugalmasságot várnak el az őket foglalkoztató vállalatoktól, valamint az irodákban is élményekre vágynak. Mindez kettős kihívást jelent a megfelelő munkahelyi környezet kialakításával, fenntartásával foglalkozó szakembereknek és a HR-eseknek. Új megközelítésre van szükség, hogy a dolgozók ne kényszerként éljék meg a bejárást, és a lehető legjobb teljesítményt nyújtsák az irodai munkában.

2024. május 21.

A munkáltató és a szakszervezet közös titkai

A szakszervezet tevékenysége során számos olyan információhoz juthat hozzá a munkáltatót érintően, amelyeknek nyilvánosságra hozatala jelentősen sértheti annak érdekeit. A munkáltatók védelme érdekében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) a szakszervezetek nevében vagy érdekében eljáró személyeket titoktartásra kötelezi ezen, bizalmas információkat illetően.