A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár. Az alapszabadság mértéke főszabály szerint 20 munkanap, azonban ez kiegészülhet a munkavállalót érintő bizonyos állapot vagy helyzet esetén további munkanapokkal. Ez a pótszabadság. A pótszabadság alapja lehet például a munkavállaló életkora, megváltozott munkaképessége vagy gyermekeinek száma. Az alábbiakban a gyermek után járó pótszabadság szabályainak ismertetésére kerül sor.
A gyermekek utáni pótszabadságra való jogosultság törvényi szabályait nem árt pontosan ismerni, különösen az olyan munkavállalóknak, akik nem a tradicionális kétszülős családmodellben nevelik gyermeküket, hiszen ilyenkor válhat kérdésessé, ki jogosult a gyermekek utáni pótszabadságra, és ki nem.
Szeptemberben megkezdődik a tanítás, a munkába igyekvő szülő csemetéjét először elviszi az iskolába, csak ezt követően indul dolgozni. Délután aztán a törődő szülő megy lurkójáért az edzésre, részt vesz a szülői értekezleten, az influenzaszezonban pedig otthon ápolja gyermekét. Ugyan a munkajog viszonylag kevés olyan speciális szabályt tartalmaz, mely az iskoláskorú gyermeket nevelő szülőkre, mint munkavállalókra vonatkozik, a munkáltató nem hagyhatja figyelmen kívül a munkavállalója ezen életkörülményét.
