A harmadik országbeli állampolgár és a reménybeli munkáltatója, mielőtt a munkavégzést lehetővé tévő engedély iránti kérelem beadásra kerülne, kötelesek egymással előzetes megállapodást kötni. A hatóság elsősorban az előzetes megállapodás tartalma alapján ítéli meg, engedélyezi-e a harmadik országbeli állampolgár magyarországi munkavállalását.
Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy a magas szakmai kompetenciával rendelkező harmadik országbeli állampolgárok részére Magyar Kártyát lehessen kiadni. Csák János miniszter rendelkezett a részletekről.
Módosul a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. Rendelet (Magyar Közlöny 2024. évi 16. szám), aminek az egyik deklarált célja a harmadik országbeli állampolgárok jogsértő foglalkoztatására vonatkozó szankciók szigorítása. Ennek fényében nézzük meg, hogy ha jelenleg valaki a megfelelő engedély nélkül végzi a munkáját 3. országbeliként, akkor az őt foglalkoztató magyar cég milyen pénzbírságra számíthat.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) becslése szerint 2023-ban a magyar építőipari cégek 15-20 ezer külföldi munkavállalót foglalkoztattak – közölte a szakszövetség.
A vendégmunkások hazai foglalkoztatásáról szóló törvény 2023. november 1. napjával lépett volna hatályba, azonban a Kormány még októberben úgy döntött, hogy a kihirdetett jogszabályt visszavonja és a tervek szerint egy új törvényjavaslatot fog alkotni. Az érintetti kör mindenesetre továbbra is dolgozhat Magyarországon, foglalkoztatásukra pedig – ahogy eddig is – a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) szabályai vonatkoznak.
