A munka törvénykönyvének módosítása szakmailag több szempontból indokolható, sok esetben tisztább jogi helyzetet teremt a munka világában. A baj inkább abból fakad, hogy a fejekben sok minden összekeveredik, ami nem segíti a tisztán szakmai megközelítést – mondta lapunknak adott interjújában dr. Pál Lajos munkajogi ügyvéd.
Betegség, gyermekápolás, gyermekszülés, szabadság, üzleti út, kötelező orvosi vizsgálat – egy munkavállaló sokféle okból lehet távol, s ekkor felmerül a helyettesítés kérdése. Hogyan helyettesíthető szabályszerűen a munkavállaló, és milyen anyagi áldozattal jár ez a munkáltató oldalán?
A jogszerű munkáltatói utasítások betartásának elmulasztása a legsúlyosabb fegyelmi következményekkel is járhat. Ám vannak esetek, amelyekben a munkavállaló nemet mondhat, sőt egyesekben egyenesen kötelező az utasítás megtagadása.
Megszavazta a parlament szerdán a munka törvénykönyvének módosítását, amely tartalmazza egyebek mellett a munkaidőbeosztás önkéntes megváltoztatásának és az önként vállalt túlmunkának a lehetőségét.
Ha a munkavállalónak anélkül jár ellenérték, hogy az adott időszakban teljesített volna, a jogszabályok valamilyen átalány-díjazás megfizetését írják elő. Ez általában a távolléti díj, egyes esetekben viszont az alapbér, míg néhány jogszabály a formálisan már évek óta megszüntetett átlagkereset fizetéséről rendelkeznek. Áttekintjük, mit kell tudni ezekről az átalány-díjazási formákról!
A kamasz gyermeket nevelő szülők már maguk mögött hagyták az óvodai életre jellemző életritmust, melyben kivételes az a hónap, amikor a kicsi egyáltalán nem beteg. Ám egy tizenévesnél is adódhat olyan egészségügyi probléma, amely esetén a szülőnek mellette kell lennie. Mit kínál erre az élethelyzetre a munkajog?
A Munka törvénykönyve két ponton védi igen erősen a munkáltatók érdekeit. Egyrészt a munkáltató jogos gazdasági érdekeit a munkavállaló nem veszélyeztetheti, másrészt a munkajog felmondási rendszere végtelenül liberális. A XV. Magyar Munkajogi Konferencián dr. Berke Gyula előadásán jártunk.
A GDPR követelményeinek való megfelelésre törekvés mellett nem árt tisztában lennünk a munka törvénykönyvének (Mt.) 2018-ban már hatályba lépett, vagy az év során később hatályba lépő változásaival. Bejegyzésünkben áttekintjük ezeket a változásokat, az újdonságokat igyekszünk gyakorlati oldalról is bemutatni, a munkáltatók és alkalmazottaik dolgának megkönnyítése érdekében.
