Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Társaságunknál jelentős értékű, több éven áthúzódó beruházás van folyamatban, melynek részeként külföldi és belföldi devizás szállítóktól is történik beszerzés. A devizás tételek kedvező árfolyamon történő kiegyenlítése érdekében deviza vásárlások és határidős ügylet kötések történnek. Társaságunknál célja, hogy a beruházás értékét a vásárolt devizaárfolyamon lehessen elszámolni.

A számviteli tv. 47.§-a (4) bekezdés c pontja azonban előírja, hogy a tárgyi eszköz bekerülési értékeként kell aktiválni az eszközhöz kapcsolódó devizás kötelezettség -devizaszámlán lévő eszközzel nem fedezett-, üzembehelyezésig felmerült árfolyamkülönbözetét. Ezzel kapcsolatban kérdeznénk:

  1. Milyen esetben beszélhetünk devizaszámlán meglévő devizakészlettel fedezett devizatartozásról? Ha jól értelmezzük e feltétel megléte esetén nem kell /nem szabad a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani?
  2. Devizakészlettel fedezettnek minősül e a devizatartozás akkor, ha a vállalkozás a számlavezető bankjánál nyit egy elkülönített devizás számlát és az ezen lévő pénzt saját döntése szerint csak a beruházási szállítók pénzügyi rendezésére használja fel?
  3. Ha a társaság csak egy devizaszámlával rendelkezik megoldható-e a beruházáshoz kapcsolódó deviza elkülönítése a könyvviteli nyilvántartásban egy technikai főkönyvi számla vezetéssel?
  4. A fenti tv.-i hivatkozás alapján a tárgyi eszközök bekerülési értéket növelik a devizás szállítói tartozások után keletkezett árfolyamkülönbözetek is, ha azok még az üzemhelyezést megelőzően kerültek elszámolásra. Belföldi szállító devizában történő számlázása esetén a ráaktiválás során a bruttó (Áfás) értékre eső árfolyam különbözettel kell a tárgyi eszköz értékét korrigálni vagy a tárgyi eszköz nettó (Áfa nélküli) értékére jutó összeggel? Vagy csak külföldi szállítók esetén kell a tárgyi eszköz bekerülési értékét módosítani az árfolyammal?
  5. A társaság rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges devizaösszeg nagy része azonban a kivitelezési munkák áthúzódnak a következő évre. Év végén a beruházáshoz kapcsolódó devizakészlet átértékelésre kerül és az összevont árfolyam különbözet részeként a tárgyévi eredményben jelenik meg. Átértékelt összegre a bank analitikában is rá kell állni vagy főkönyvi tételként kell kimutatni a különbözetet? Az évvégi (nem realizált) átértékelést a következő évben hogyan kell kezelni? Van lehetőség ezen árfolyam elhatárolására, hogy a beruházás aktiválandó értékét az eredetileg vásárolt devizaárfolyamon tudjuk kimutatni?
  6. A beruházáshoz kapcsolódóan előlegeket is fizettünk ki.
  • A devizában adott előleg forintértékének meghatározására milyen árfolyamot kell alkalmazni? Devizaszámláról történő kifizetés esetén az alkalmazott könyv szerinti átlagáras árfolyamon lehet e az előleget nyilvántartásba venni?
  • A mérlegfordulónapi értékeléskor keletkező árfolyam-különbözetek a bekerülési (beszerzési) érték részeként számolhatók el vagy pénzügyi műveletek egyéb bevételei, vagy ráfordításai között?
  • A beruházás bekerülési értékének meghatározása előző évben kifizetett adott előlegrész esetében milyen árfolyamon történik? Utalás átlagárfolyamán, az utaláskor érvényes választott árfolyamon, december 31-i, vagy a szállítói végszámla könyveléskor alkalmazott árfolyamon?
  1. A beruházási szállítók kifizetése érdekében kötött határidős deviza vételi ügyleteket szerepeltetni kell-e és ha igen hogyan az évvégi beszámolóban? Vannak SWAP ügyletek, melyek már a mérlegkészítés időszakában teljesülnek, illetve vannak opciós ügyletek melyek feltételek teljesülése esetén lépnek életbe. Fontos-e ebből a szempontból, hogy deviza készletünk év végén megfogja haladni a kötelezettségek értékét?