Földvédelmi járulék és bérleti díj elszámolása


Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

1. kérdés:
A kft. egy magánszemélytől földterületet bérel 3 évre, amelyen kavicskitermelést fog végezni (3 év után a kitermelt földterület visszakerül a tulajdonoshoz). A 3 évre megállapított bérleti díjat a kft. előre, egy összegben fizeti ki a tulajdonosnak.
A kft-nél a 3 évre vonatkozó bérleti díj tárgyévi kifizetésként jelenik meg.
A kifizetett bérleti díjat a kft. elhatárolhatja-e, azaz a használat 3 évére számolhatja-e el (392 Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolás)?
Alkalmazhatja-e az elhatárolás olyan formáját is, amikor a kifizetett bérleti díj elhatárolása a kitermelt mennyiség alapján történik, azaz az első évre a kifizetett bérleti díj 75%-át, a második évre a 20%-át, a harmadik évre 5%-át számolja el bérleti díjként? Ezen utóbbi elszámolást az indokolja, hogy a tevékenységet nem egyforma ütemben végzi, azaz a kiadásokkal szemben álló bevétel is az első évben a legnagyobb, majd utána csökken.
2. kérdés:
A földvédelmi járulékot, a földterület mezőgazdasági termelésből való kivonása miatt a kft. megfizeti, majd bérelt ingatlanon végzett beruházásként elszámolja (véleményük szerint?). Lehet-e alkalmazni a Sztv. 52. § (1) pontjában leírtakat az összemérés elvének érvényesülése érdekében? Azaz a bekerülési értéket (a fizetett földvédelmi járulék összegét) azokra az évekre osztom fel, amelyekben azt használni fogják és az évenkénti leírás összegét nem lineárisan, hanem teljesítményarányosan (azaz a kitermeléssel arányosan) határozom meg. Emellett alkalmazom a Tao tv. előírását, miszerint a Sztv. szerinti értékcsökkenést tekinti elismertnek meghatározott esetekben „bányászatban kizárólag egy bánya célját szolgáló” igénybe vett földterület esetén.
Ilyen módon az értékcsökkenési leírás a használat éveire, azzal arányosan kerülne elszámolásra. Ennek azért is különösen nagy a jelentősége, mert időközben a kft. újabb földterületeket fog bérelni kitermelés céljára, amelyek után ismét meg kell fizetnie a földvédelmi járulékot, miközben a földterületnek nem lesz a tulajdonosa.
3.kérdés:
Az előzőekben leírtak szerinti eljárás, amennyiben az eljárás módja a kft. számviteli politikájában rögzítésre kerül, teljesen egyértelmű vagy egy esetleges APEH revízió esetén, annak társasági adó vonzata miatt számítani kell-e arra, hogy az eljárást az APEH nem fogadja el?

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Egy kft. magánszemélytől földterületet bérel 3 évre, a bérleti díjat előre, egyösszegben fizeti ki. A területen a bérbevevő kavicsbányát nyit és kavicsot termel ki. A tervek szerint az első évben a kavics 75%-át, a második évben a 20%-át, a harmadik évben 5%-át termeli ki. A földvédelmi járulékot a földterület mezőgazdasági művelési ágból való kivonása miatt a kft. fizeti meg. A földvédelmi járulékot a 35/2004. Számviteli kérdés szerint bérbevett ingatlanon végzett beruházásként kell elszámolni.
– A bérbe vett ingatlanon végzett beruházás főkönyvi számlán nyilvántartott földvédelmi járulék után értékcsökkenést számolok el úgy, hogy a számviteli törvény szerinti terv szerinti értékcsökkenést a használat idejére, 3 évre osztom fel. A társasági adó törvény szerinti értékcsökkenést viszont csak az adótörvény által meghatározott mérték szerint veszem figyelembe, és a 3. év zárásakor a “maradékot” terven felüli értékcsökkenésként, társasági adóalap növelő tételként számolom el?
– A tárgyévben befolyt bérleti díjból két évre járó díjat határoljak el? Az elhatárolás alapja lehet a kitermelt kavics mennyisége, azaz az első évre a befolyt bérleti díj 75%-át, a második évben a 20%-át, a harmadik évben pedig 5%-át számolom el bevételként?
– A kavicsbánya nyitásával kapcsolatos költségeket aktiválni kell vagy felmerüléskor egyszerre elszámolható?