Fordított adózás

Az Áfa tv. 142.§ (1) bek. g.) pontja szerint:
Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:
g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb, a teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll;

Az általam ismert szakmai vélemények / álláspontok, tájékoztatások eddig „elegánsan” elkerülték a fenti pont utolsó mondarészének lényegi jelentésének kifejtését. Mit jelent pontosan a „bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya”. Ismereteim szerint ma Magyarországon egyetlen eljárásban állapítják meg az adós fizetésképtelenségét, a felszámolási eljárásban (1991. évi XLIX tv. 27.§). Más ilyet megállapító eljárás nem létezik.
Ettől a lényeges ténytől függetlenül
-a NAV egy 2008-ban publikált véleménye (2008/45. Adózási kérdés; PM Forgalmi adók, Vám és jövedéki főosztály 5019/1/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559455644; AEÉ 2008/6.) szerint a „Az adóhatóság által foganatosított végrehajtási eljárást olyan eljárásnak kell tekinteni az Áfa törvény vonatkozásában, amely fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás.”
– más vélemény szerint idesorolandó a csődeljárás (pl.: Zelina Erika: Fordított adózás a magyar szabályozásban; Adó lap – Adó online; 2013.06.20.) is.

Érződik a jogszabályon, hogy a jogalkotó a felszámolási eljáráson kívül, más „eljárások” alatt történő termékértékesítést, szolgáltatástnyújtást is a fordított adózás szabályai alá kívánt sorolni, de sajnos nem magyarázza meg, hogy pontosan mire „gondolt”.

Kérdéseim:
1./ Önök szerint pontosan milyen a felszámolási eljáráson kívüli más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárások léteznek?
2./ Ha idesorolandó az adóhatósági végrehajtási eljárás is, akkor az ún. bírósági végrehajtási eljárás vagy a csődeljárás is? (Megjegyzem ez utóbbi eljárásban nincsen kényszerítés termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, pl. árverésre)
3./ Az adóhatósági (és ha a 2 ./ kérdésre adott igen a válasz, akkor a bírósági) végrehajtási eljárás hatálya alatt álló értékesítő vagyonának végrehajtási eljárás keretében történő értékesítése során kell a fordított adózás szabályait alkalmazni (ezt mondja ki a 2008/45. Adózási kérdés) vagy a végrehajtási eljárás hatálya (időtartama) alatti valamennyi más fenti szabálynak megfelelő „önkéntes” termékértékesítést és szolgáltatásnyújtást?
Kérem indokolják válaszukat!

Egy Kft optikai üzlet nyitását határozza el (bérelt ingatlanon levő beruházás). Az optikai üzlethelyiség belső átalakítása nem hatósági engedélyköteles, de az utcára néző nyílászárók cseréje viszont hatósági-engedélyköteles.
Arról,hogy a nyílászárók cseréje hatósági-engedélyköteles,a megrendelő írásban tájékoztatja a kivitelezőt.
A nyílászárók cseréjéről termékgyártói szerződés készül a kivitelezővel,aki a nyílászárókat be is építi.
A belső átalakítást ugyanez a kivitelező végzi el,melyet egy külön szerződésben rögzítenek a felek.

A nyílászáró cseréjéről és az átalakításról a kivitelezőnek fordított adózású vagy egyenes adózású számlát kell kiállítania? Lehet-e külön-külön kezelni a két munkát.
Mindkét fél adóalany.

Cégünk irodaházat üzemeltet. A bérlőktől minden hónapban egy bérleti szerződésben leírt bérleti díjat és költségátalány címen kialkudott összeget számlázunk le. A költségátalány tartalmazza az irodaházban felmerülő különböző javítási, karbantartási, víz-villany, gáz, lift szerelés bizonyos részét. A mi esetünkben a fordított adózás vonatkozik ránk? Vagy tényleg csak az építőiparra?