Kapcsolt vállalkozások

Van két kft. Mindkét kft-nek ugyanaz a három tulajdonosa van. Szavazati arány a tulajdoni hányad függvényében (33%-33%-33%).
A kft-k egymás kapcsolt vállalkozásai?

„A” Kft-ben férj 48,5%, feleség 48,5% és egyik gyermek 3% tulajdonnal rendelkezik, „B” Bt-ben (Bt!) férj 98%, feleség, másik gyermek és egy külsős egyaránt 0,66% tulajdonnal rendelkezik. Mindenki szavazata ugyan annyit ér a Bt-ben. Kapcsolt vállalkozásként kell-e kezelni, annak ellenére, hogy a Kft-ben önállóan senki sem rendelkezik többséggel? 2010-től hogyan kell értelmezni a kapcsolt jogviszonyt és azt, hogy a közeli hozzátartozók részesedése „összeadódik”?

Van három kft: A, B és C Kft.

A Kft-ben anya 50%, fiú 50%, z ügyvezető a fiú.

B Kft-ben apa 90%, ismerős 10%. Az ügyvezető az apa.

C Kft-ben lány 60%, fiú felesége 40%. Az ügyvezető az anya.

Szeretném megtudni, hogy 2010. január 1-től kik között áll fenn kapcsolt vállalkozás és mikor kell az APEH felé a kapcsolt vállalkozás tényét bejelenteni?

Egy a Magyarországon működő társaságban 50-50% tulajdoni hányaddal rendelkező magánszemélyek egyike Romániában létrehoz egy egyszemélyes kft. Fenn áll-e ezek után a kapcsolt viszony a magyarországi és a romániai cég között?

Kapcsolt vállalkozás-e az alábbi A és B Kft.?

A és B KFT ugyanazon két (egy magyar és egy külföldi, EU állampolgárságú) magánszemély 50-50%-os tulajdonában van. Rokoni kapcsolat nincs közöttük. A szavazati jog megegyezik a tulajdoni hányaddal.

Kérném szives segitségüket az alábbi kapcsolt vállalkozási viszony meghatározására a Tao. és az Sztv. szerint.
– A társaság 80%-ban tulajdonos B társaságban.
– A társaság 50%-ban tulajdonos C társaságban.
– B társaság 90%-ban tulajdonos D társaságban.

Kérem, segítsenek eldönteni, hogy a következő két vállalkozás közt fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.
Tulajdoni hányadok:
1. evás kft.: férj 50%, feleség 50%, férj az ügyvezető.
2. NEM evás kft.: férj 50%, nem közeli hozzátartozó 50%, az ügyvezető szintén a férj. A szavazati jog megegyezik a tulajdoni hányadokkal.
Változna-e a viszony megítélése ha az evás kft-ben a férj 90%-ban, a feleség 10%-ban lenne tulajonos?

„A” Rt. közvettetten a férj és felesége többségi tulajdonában van, „B” evás kft. ezen szülők 3 gyermekének 100%-os tuladonában van. „B” Kft. szolgáltatást végez az „A” Rt.-nek. A társasági adó 4. § 23. pontja szerint a két társaság kapcsolt vállalkozásnak minősül-e, vagy sem?

Szeretném megkérdezni, hogy a lentebb vázolt tulajdonosi helyzetben a számviteli törvény szerint milyen részesedési viszonyban állnak egymással a társaságok és az adótörvény szerint melyek a kapcsolt vállalkozások?

Tulajdonos Társaság

A B C D E F
X magánszemély 50%
X felesége 25%
X lánya 25%
X fia 25%
B Társaság 50%
G Társaság 50% 16,87%
A Társaság 51,68% 16,87% 33,33%
D Társaság 25,08%
E Társaság 66,67%

Hogyan változik a helyzet, ha X magánszemély az A társaságban 51% részesedésre tesz szert?

Társaságunk alapítója és egyszemélyes tulajdonosa az USA-ban található. Kérdésünk az, hogy a 2000. évi C törvény (számviteli törvény), valamint az 1996. évi LXXXI. törvény (társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény) alapján az alapítóval szembeni üzleti kapcsolataink kapcsolt vállalkozásnak minősül-e?
Véleményünk szerint nincs kapcsolt vállalkozás az alapítónk és a társaságunk között, amit a következőkkel szeretnénk igazolni.
1. A számviteli törvényben meghatározott „kapcsolt vállalkozásra” vonatkozó észrevételeink:
– A 2000. évi C törvény 2. § (2) bekezdése szerint a TV hatálya alá a „gazdálkodó” tartozik. A TV 3.§, (1) bekezdés 1. pontja szerint „gazdálkodó”, a vállalkozó és más egyéb személyek.
– A 3.§ (1) bekezdés 2. pontja szerint pedig vállalkozó az, aki a saját nevében és kockázatára, nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen végez tevékenységet.
– A 3.§ (2) bekezdés 7. pontja alapján kapcsolt vállalkozás a 3.§ (2) bekezdésének 1. pont szerinti anyavállalat és a 2-4. pont szerinti vállalkozás között jöhet létre.
– Véleményünk szerint az előzőekben idézett jogszabályi hivatkozások azt jelentik, hogy a számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozási jelleg, a kapcsolt vállalkozás akkor jön létre, ha legalább kettő olyan „gazdálkodó létezik”, akik Magyarországon tevékenykednek, gazdasági tevékenységet folytatnak, tehát mindketten a számviteli törvény hatálya alá tartoznak és közülük az egyik közvetlenül, vagy közvetve meghatározó befolyást képes gyakorolni a másik „gazdálkodóra”.
-Esetünkben csak és kizárólag a társaságunk működik Magyarországon. Az alapítónk semmilyen más formában nem vesz részt a magyar gazdaságban.
– Alapítónkra nem vonatkozik, nem is vonatkozhat a magyar számviteli törvény. Az éves beszámolóját az USA-ban előírt US GAPP szerint állítja össze.
– Mindebből az következik, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartozó „vállalkozóként” önmagunkkal nem kerülhetünk kapcsolt vállalkozásba, tehát az éves beszámolónk összeállításánál nem alkalmazhatjuk a kapcsolt vállalkozásra vonatkozó előírásokat.
2. A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvényben meghatározott, „kapcsolt vállalkozásra” vonatkozó észrevételünk.
– A többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény 2. § (19 bekezdése értelmében a társasági adó alanya a belföldi illetékességű adózó( 2.§ (2) bekezdés), valamint a külföldi illetékességű adózó külföldi személy ( 2. § (3.) bekezdés), ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet.
– A 4.§ (2) bekezdése szerint „adózó” a 2. § (2) és (3) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy.
– A 4.§ (2 3. pontja határozza meg a kapcsolt vállalkozás fogalmát. Az itt leírtak szerint a kapcsolt vállalkozás az „adózó” és egy másik a törvény 2.§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott személy között jöhet létre.
– Az előző pontban ismertetettek szerint az alapítónk Magyarországon nem végez gazdasági tevékenységet, tehát nem lehet a törvény 2. § (2) bekezdése sezrinti belföldi illetékességű adózó és mivel nincs belföldi telephelye, ezért nem minősül a törvény 2.§ (3) bekezdése hatálya alá tartozó külföldi személynek, azaz az alapítónkra nem terjed ki a törvény hatálya.
– Véleményünk szerint viszont ebből az is következik, hogy a társaságunk, mint belföldi illetékességű adózó, a törvény szerint egyedüli adóalany „adózó”, aki a törvény hatálya alá tartozó alanyként önmagával nem kerülhet kapcsolt vállalkozásba, azaz a társasági adó alapjának meghatározásánál nem alkalmazhatja az adóalapot módosító korrekciós előírásokat.