Kártérítés

ÁFA 

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

0 hozzászólások

Ingatlan bérbeadással foglalkozó társaság (továbbiakban Társaság) bérlőjével hosszú távú bérleti szerződést kötött. Az ingatlan bérbeadás tekintetében a Társaság az ÁFA kötelezettséget választotta. A bérleti szerződés szerint a bérlő havonta bérleti díjat és üzemeltetési költséget köteles fizetni. A bérleti szerződés futamideje már több éve lejárt, a bérlő azonban nem költözött ki a bérleményből, azt nem szolgáltatta vissza. A felek több éve egyeztetnek az ügy lezárásáról – bírósági per is folyamatban van -, de a Társaság semmilyen díjat nem számláz a bérlőnek és a bérlő semmilyen díjat nem fizet a bérleti szerződés lejárta óta. A bérleti szerződés erre az esetre úgy rendelkezik, hogy amennyiben a bérlő a szerződés lejártakor nem szolgáltatja vissza a bérleményt, abban az esetben minden megkezdett napra a bérleti díj napi összegének kétszeresét köteles megfizetni.
A felek peren kívüli egyezséget kívánnak kötni, melyet a bíróság is megerősít. Az egyezség szerint, mivel a bérleti szerződés megszűnt, a bérlő megfizeti több évre visszamenőleg a szerződés lejárta óta elmaradt bérleti díjnak és üzemeltetési költségnek megfelelő összeget, mivel továbbra is használta, használja az ingatlant.
Ennek a megfizetett összegnek a számviteli elszámolásával és adójogi megítélésével, az ÁFA kötelezettség meghatározásával, számlázásával kapcsolatban kérjük állásfoglalásukat.

Véleményünk szerint, mivel a bérlő nem a szerződés rendelkezéseinek megfelelően járt el, ezért jogellenesen kárt okozott Társaságunknak. Így – attól függetlenül, hogy a jogcím pontos megnevezése nem szerepel a szerződésben – a havi bérleti díj összegétől függő, annak kétszereseként meghatározott fizetendő összeg kártérítésnek minősül. Mint ilyen, nem ellenérték, ezért nem Áfa köteles, és nem kell számlát sem kiállítani róla, függetlenül attól, hogy több évre visszamenőleg nem fizetett a bérlő eddig semmilyen díjat.

Munkaügy 

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

0 hozzászólások

A kérdésem az lenne, hogy közalkalmazotti jogviszonyban egy munkavállalót gondatlanság miatt 3 havi illetményének megfizetésére kötelezett a Polgármesteri Hivatal. A nettó, vagy bruttó 3 havi keresményét kell ez esetben figyelembe venni?

ÁFA 

Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

0 hozzászólások

Társaságunk közüzemi szolgáltató cég, gyakran előfordul, hogy víz- és szennyvízhálózatunkban károkozás történik. /pl.: közlekedési balesetben tűzcsap megrongálódik, vezeték sérül meg építkezés során./
Ebben az esetben – az általában saját kivitelezésben megvalósított – helyreállítási költségeket kártérítésként érvényesítjük a károkozó, illetve nyilatkozat alapján annak biztosítója felé. Jelenleg a cég gyakorlata, hogy a helyreállítás költségvetését mellékelve értesítő levél alapján kezdeményezzük a kár – helyreállítás költségeinek – megtérítését. A kártérítésről nem készül számla, hiszen az Áfa törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontja értelmében a kártérítés nevesítve sem minősül ellenértéknek, így értelmezésünk alapján áfa-körbe nem tartozó tétel. A kártérítés fogalma azonban sehol nincs definiálva, ezért kérjük állásfoglalásukat abban, hogy helyes-e az alkalmazott módszer?