Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Társaságunk az egyik üzlethelyiségére 2007. októberében határozott idejű, 10 évre szóló bérleti szerződést kötött egy gazdasági társasággal, melyben kikötésre került, hogy a határozott időtartam alatt a szerződés rendes felmondással nem szüntethető meg. (A bérbeadót és a bérlőt a szerződésben meghatározott estekben megilleti a rendkívüli felmondás joga.)

A bérlő gazdasági társaság 2014. júniusában felmondta a szerződést arra való hivatkozással, hogy az üzleti, gazdasági körülmények előre nem látható okok miatt bekövetkezett rendkívüli megváltozása folytán számára aránytalan veszteséget jelent a bérleti szerződés további fenntartása. A június havi, esedékes bérleti díjról szóló számlánkat a bérlő visszaküldte és ismét jelezte, hogy ő a szerződést a maga részéről felmondta, a bérleményt kiürítette és azt birtokunkba visszaadná.

Álláspontunk szerint a bérlő a szerződés teljesítését jogos ok nélkül tagadta meg és felmondása jogszerűtlen, hisz rendes felmondásra nincs lehetőség, a rendkívüli felmondásra pedig társaságunk nem szolgáltatott kellő indokot.

A felek peren kívül, közös megegyezéssel megszüntetnék a bérleti szerződést, ugyanis a bérlő hajlandóságot mutat lelépési díj/kártérítés/bánatpénz/kárátalány fizetésére is, amelynek fejében a bérlőt társaságunk „kiengedné” a kötelemből.

A kérdésünk a közös megegyezés alapján járó összeg jogcímére irányul: a bérlő – szerintünk – jogellenes magatartása (szerződés jogszerűtlen felmondása, szerződés teljesítésének megtagadása) megalapozza-e, hogy a szerződés megszüntetésekor kapott összeg jogcíme kártérítés legyen (és így ÁFA-mentes bevételként kerüljön elszámolásra), vagy ezen összeg más megítélés alá esik, s ennek mi a jogcíme?