Tisztelt Látogatónk! A válasz csak előfizetőink számára érhető el!

Ha rendelkezik érvényes előfizetéssel, kérjük lépjen be felhasználói nevével és jelszavával, ellenkező esetben tájékozódjon kedvező előfizetési lehetőségeinkről!

Az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően egy Magyarországon bejegyzett társaság egy osztrák céggel kötött szerződés értelmében alkalmazott egy magyar munkavállalót magyarországi munkavégzésre. A dolgozó feladata a megbízó osztrák cég termékei számára Magyarországon piacot szerezni, illetve az értékesítést minden módon támogatni, de szerződési és értékesítési jogkör nélkül.
A magyar társaság az ezzel kapcsolatosan felmerült költségeit a szerződés értelmében az osztrák partnerre hárította. A számlában az ügynöki kereskedelem SZJ számának feltüntetése mellett 25% áfát számított fel, amit az osztrák partner meg is fizetett.
Az osztrák társaság a külföldi vállalkozások számára lehetséges áfa-visszatérítési igényét kívánta Magyarországon érvényesíteni, csakhogy a magyar hatóság az áfa visszatérítését a fent említett tárgyú számlák esetében megtagadta azzal az indoklással, hogy a magyar partner jogtalanul számította fel az áfát, mivel – az egyébként sajnos csak német nyelven rendelkezésre álló – szerződés szerint a szolgáltatás az Áfa tv. 15. § (5) bek. hatálya alá tartozik, és ilyen módon a teljesítés helye nem belföld, tehát áfa-kötelezettség nem merülhet fel. Ezek után az osztrák partner a megfizetett, de vissza nem igényelhető áfák összegét a magyar féltől követeli vissza, érthető módon.
Ésszerű eljárásnak tűnhetne a számlák helyesbítése és ezúton a befizetett adók visszaszámítása, majd visszafizetése az osztrák partner részére. Ámde jelentős összegről lévén szó, ebben az esetben szinte bizonyosan felmerül egy adóellenőrzés lehetősége, amikor már a magyar társaságnak a számlahelyesbítés helyességét és jogosságát kell alátámasztani, ellenkező esetben a magyar társaságot az APEH jelentős bírsággal sújthatja.
Úgy vélem, hogy nem nyújt elégséges alapot a számlák helyesbítéséhez az osztrák fél által bemutatott határozat, mivel az nem a magyar adózó szempontjából határoz.
Az elvárható gondosság szellemében kérem a segítségüket az üggyel kapcsolatban, hogy a társaság helyesen járhasson el. Jogosan számított-e fel áfát a magyar fél? Szükséges-e a számlák helyesbítése? A szerződés ismeretében mi a szolgáltatás helyes meghatározása? Valóban az Áfa tv. 15. § (5) bekezdésében meghatározott szolgáltatások közé sorolandó-e ez a típusú szolgáltatás? Kérdésem továbbá az is. hogy áfa szempontjából van-e változás ugyanebben az esetben a csatlakozást követően? Kell-e áfát felszámítani vagy sem?