Üzletrész átruházása

„K”” magánszemély két évvel ezelőtt megvásárolta „M”” kft. üzletrészének 90%-át, a másik 10%-ot a lánya. „K”” által kifizetett vételár 65 MFt volt. Az adásvételi szerződésben szerepel, hogy az üzletrész-átruházással egyidejűleg az eladó átruházza”K”” vevőre a társaságban fennálló tagi kölcsön követelését is, ami ugyancsak 65 millió Ft. Az üzletrész-vásárlás és a tagi kölcsön átruházása egy okiratban szerepel.

„K”” magánszemély most eladná a céget, amelyre vonatkozóan több variáció merült fel:
a. Eladná egy bizonyos vételárért (magánszemélynek mondjuk 1 MFt-ért), de a tagi kölcsönt előtte visszafizetné neki a társaság,
b. Az üzletrészt a már a tulajdonában lévő (másik) „T”” kft-nek adná el 65 MFt-ért azzal, hogy a vételár fejében ráengedményezi a 65 MFt tagi kölcsön iránti igényt, és a tagi kölcsönt majd „T”” társaság kapja meg, amely összegből kifizetné „K”” magánszemély részére annak a tagi kölcsönnek egy részét, amelyet „T”” kft. részére korábban adott,

Az egyes esetekben milyen közterhekkel kell számolni a magánszemélynek, valamint melyik az a megoldás, ami a legkisebb költséggel jár az eladó és a vevő részéről, egyéb feltételektől eltekintve (pl. „M” kft. vagyoni helyzete az üzletrész vételkor majd eladáskor stb.)?

Osztrák állampolgárságú magánszemély egy magyar betéti társaság kültagja. Elidegeníti részesedését egy másik osztrák magánszemélynek és az ügyleten nyereséget realizál. Mi az adóvonzata ezen ügyletnek Magyarországon? Véleményünk szerint:
1. A Gt. szerint a betéti társaság kültagja kilép a társaságból, a másik kültag belép helyette a társaságba és elszámolnak a társasággal. Tehát míg a kft. és Rt. esetében a jogviszony és így a pénzáramlás a két magánszemély között van, a bt. esetében a belépő magánszemély a pénzt a társaságnak utalja át. A társaság az eredeti vagyoni betét erejéig a jegyzett tőke, afelett a tőketartalék javára számolja el a befizetést. A kilépő tag a társaságtól és nem a másik tagtól kapja meg a pénzt. A jegyzett tőke erejéig annak a terhére, az afölötti részt a tőketartalék terhére (3. § 34. pont).
2. A személyi jövedelemadó törvény szerint ez értékpapírból származó jövedelem (3. § 34.) és nem vállalkozásból kivont jövedelem (3.§ 4. k pont).
3. A jövedelemszerzés 1976. évi 2. törvényerejű rendelet (a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén) 13. cikk 3. pontja alá tartozik és így Ausztriában adóztatható. (És nem (2) cikk alá, mert nem képezi a telephelye üzemi vagyonát és nem tartozik olyan állandó berendezéshez, amellyel az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy szabad foglalkozás kifejtése céljából a másik Szerződő Államban rendelkezik és nem tartozik a „beleértve az olyan nyereséget, amelyet egy ilyen telephelynek (egyedül vagy az egész vállalkozással együtt történő) elidegenítésével, vagy egy ilyen állandó berendezésnek az elidegenítésével elérnek” kategóriába, amely Magyarországon lenne adóztatható.
Kérem szíves állásfoglalásukat azzal kapcsolatosan, hogy egyetértenek-e az általam megfogalmazottakkal.