110 ezer forint lesz a minimálbér

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Policy Agenda elemzése szerint valószínű, hogy a kormány javaslata győz, hisz ezzel tervezték a költségvetést.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei közül csak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) nem fogadta el a hétfői VKF-tárgyaláson meghatározott bruttó 111 000 forintos minimálbért és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumot – közölte Kordás László, a MaSzSz elnöke.

A szakszervezeti vezető elmondta: azért nem járultak hozzá a megállapodáshoz, mert elfogadhatatlannak találják az abban szereplő béreket. Kifogásolják azt is, hogy a kormány és a munkáltatói oldal nem a szakszervezetek által szorgalmazott számokban, hanem elvekben kívánta a bérajánlást megfogalmazni. A MaszSz döntését az is befolyásolta, hogy a munkaadói oldal és a kormány nem kívánta rögzíteni, hogy a minimálbér nettó értéke 2018-ra érje el a létminimum szintjét – tette hozzá.

Kordás László megerősítette: a hétfői VKF-fórumon kidolgozott béremelési javaslatot a munkavállalói oldal másik két szereplője támogatta.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a munkáltatói oldal azért akarja csupán a bérajánlás elveit meghatározni, mert az egyes ágazatokon belül túl nagy az eltérés. A munkáltatói oldal nem tudja támogatni kidolgozott adó- és költségvetési pálya nélkül a létminimum és a minimálbér nettó értékének közelítéséről szóló megállapítást – tette hozzá.

Aláírták Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden. Az államtitkár elmondta: ezt javasolják a kormánynak, amely a következő napokban rendeletben hirdeti ki a minimálbér és a garantált bérminimum 2016. évi összegét. Az egyezséget a munkaadók részéről a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Futó Péter, valamint az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán, a szakszervezetek részéről pedig a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Gaskó István és a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre írta alá. Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósulhat meg. Ilyen mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt – közölte Cseresnyés Péter.

(Forrás: MTI)

Munkajogi Klub Online Extra
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre   Megrendelés >>

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei közül csak a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) nem fogadta el a hétfői VKF-tárgyaláson meghatározott bruttó 111 000 forintos minimálbért és a bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumot – közölte Kordás László, a MaSzSz elnöke.

A szakszervezeti vezető elmondta: azért nem járultak hozzá a megállapodáshoz, mert elfogadhatatlannak találják az abban szereplő béreket. Kifogásolják azt is, hogy a kormány és a munkáltatói oldal nem a szakszervezetek által szorgalmazott számokban, hanem elvekben kívánta a bérajánlást megfogalmazni. A MaszSz döntését az is befolyásolta, hogy a munkaadói oldal és a kormány nem kívánta rögzíteni, hogy a minimálbér nettó értéke 2018-ra érje el a létminimum szintjét – tette hozzá.

Kordás László megerősítette: a hétfői VKF-fórumon kidolgozott béremelési javaslatot a munkavállalói oldal másik két szereplője támogatta.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára elmondta, hogy a munkáltatói oldal azért akarja csupán a bérajánlás elveit meghatározni, mert az egyes ágazatokon belül túl nagy az eltérés. A munkáltatói oldal nem tudja támogatni kidolgozott adó- és költségvetési pálya nélkül a létminimum és a minimálbér nettó értékének közelítéséről szóló megállapítást – tette hozzá.

Aláírták Bruttó 111 000 forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 000 forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden. Az államtitkár elmondta: ezt javasolják a kormánynak, amely a következő napokban rendeletben hirdeti ki a minimálbér és a garantált bérminimum 2016. évi összegét. Az egyezséget a munkaadók részéről a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Dávid Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Futó Péter, valamint az ÁFEOSZ-COOP Szövetség elnöke, Zs. Szőke Zoltán, a szakszervezetek részéről pedig a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Gaskó István és a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre írta alá. Az 1,6 százalékos tervezett infláció mellett, a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkenését is figyelembe véve a minimálbérnél 5,6, a garantált bérminimumnál 5,7 százalékos reálbér-emelkedés valósulhat meg. Ilyen mértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb béreknél 2002 óta nem volt – közölte Cseresnyés Péter.

(Forrás: MTI)

Navigátor Adózás modul
Az Art. Navigátor és az Áfa Navigátor csomagban, 10% kedvezménnyel. A navigátorok a jogi eljárásokat a kezdeményezéstől a lezárásig folyamatábrákkal követik végig, a kapcsolódó anyagok (jogszabályok, Nav-állásfoglalások, nyomtatványok) egy kattintással elérhetőek. Megrendelés >>

Megkezdődtek a minimálbérről szóló tárgyalások a kormány, a szakszervezetek és a munkaadók képviselői között. Nem világos azonban, hogy miről is folynak az egyeztetések, hiszen a jövő évi költségvetést már elfogadták az azt megalapozó adótörvények módosításaival együtt, és akkor a kormány meg is mondta, hogy mennyivel számol a béremeléseket illetően – írja elemzésében a Policy Agenda.

A gazdasági válság 2008-as kezdete óta a magyar minimálbér bruttó értéken 47%-kal nőtt, de ez csak 22%-os nettó növekedés. Ez azt jelenti, mintha minden évben 2,9%-kal emelkedett volna a minimálbér. A környező országokban teljesen más dinamikával változtak a kötelező legkisebb bérek is. Ugyanezen időszak alatt Románia évi 9%-ot, Szlovákia 4,9%-ot, Lengyelország 6,2%-ot, Bulgária 8,2%-ot emelt átlagosan. Egyedül Csehország teljesített rosszabbul a maga 2,3%-ával.

Míg a legkisebb keresetek alig nőttek a gazdasági válság kezdete óta, az átlagkeresetek ugyanezen időszakban már évi 3,9%-kal nőttek. Míg 2008-ban a nettó minimálbér az átlagkereset nagyságának 46%-a volt, ez 2015-ben 43%-ra csökkent. Azaz ez az út egyre inkább leszakítja a kiskeresetűeket, már az átlagtól is – olvasható az elemzésben.

A szakszervezetek a kiskeresetűek helyzetének javítása érdekében vetették fel, hogy jelentős, akár 9%-os bruttó minimálbér emelésre is szükség lehet. Ugyanakkor a munkaadók a jövő évi gazdasági növekedésből kiindulva, valamint a személyi jövedelemadó már elfogadott 1 százalékpontos csökkentése miatt minimális emelést tartanak elfogadhatónak.

A kormány képviseletében Lázár János miniszter már júniusban „véletlenül” elárulta, hogy 5% körüli emelést, azaz 110 ezer forintos bruttó minimálbért tartanak elfogadhatónak, ehhez tervezték a költségvetést. Amennyiben ekkora emelés lenne a végeredmény, akkor lényegében megmaradna az átlagbér és a minimálbér közötti különbség, azaz talán megállítanák a leszakadást, de ezzel az emeléssel nem közelítenének a 2008-as helyzethez.

Jelenleg három kimenetele lehet a minimálbérről szóló tárgyalásoknak. Az első, hogy bruttó 111.000-114.000 forint között megállapodnak a felek, a második, hogy a kormány javaslata győz és 110.000 forint lesz a bruttó minimálbér, míg a harmadik lehetőség, hogy nem lesz megállapodás. Az 5%-os emeléssel a legutolsók lennénk a Visegrádi-országokhoz és Romániához, Bulgáriához viszonyítva. Ezekben az országokban átlagosan 12%-os emelkedést terveznek a jövő évre (legalacsonyabb lesz Lengyelországban 5,7%-kal, legmagasabb Romániában 23%-kal). Azaz a béremelkedés dinamikája nálunk ismét rosszabb lesz, mint vetélytársainknál.

Munkajogi Klub Online Extra
+ GARANTÁLT MEGLEPETÉS – Egy könyv, amely választ ad számos munkajogi kérdésre   Megrendelés >>

A Policy Agenda szerint leginkább esélyes, és egyben a legrosszabb forgatókönyv, ha a kormány javaslata győzne, ez ugyanis megkérdőjelezné az értelmét az országos szintű párbeszédnek, amely eddig is láthatólag csak a kormányzati akarat „színházi” megvalósulásához adott teret – vélik az elemző cégnél.

---