1,4 millióan a szegénységi küszöb alatt – infografika


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A relatív jövedelmi szegények közé a magyar társadalom 14,6 százaléka volt sorolható tavaly. A leginkább fenyegetettek a munkanélküliek, illetve a sokgyerekes, valamint az egyszülős háztartások. Az InfoTandem heti infografikája.


A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatát három dimenzió mentén közelíthetjük. A súlyos anyagi depriváció és a nagyon alacsony munkaintenzitás mellett a relatív jövedelmi szegénység az egyik legáltalánosabban használt mutató. Az uniós felmérésekben az adott országra, illetve társadalmi csoportra vonatkozó mediánjövedelem 60 százalékát tekintik az úgynevezett szegénységi küszöbnek, azokat pedig, akik ezen érték alatti jövedelmű háztartásokban élnek, jövedelmi szegényeknek.

 

Hazánkban 2013-ban 1,4 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt, vagyis a KSH adatai szerint a teljes népesség 14,6 százaléka tartozott a relatív jövedelmi szegények közé. Ez az arány a megelőző évhez képest 0,3 százalékponttal romlott, 2009-ben még csak 12,3 százalékon állt. A relatív szegénységi küszöb aktuális összege háztartástípusonként eltérő. Tavaly az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan például évi 813 ezer forintot, egy kétgyermekes család esetében pedig 1 millió 707 ezer forintot tett ki.

A jövedelmi szegénységet leginkább a munkaerő-piaci aktivitás befolyásolja, jelesül az, hogy a háztartás aktív korú tagjai közül hányan és mennyit tudnak dolgozni. E szempontból nyilvánvalóan a munkanélküliek a leginkább veszélyeztettek. Olyannyira, hogy közöttük több mint nyolcszor nagyobb a jövedelmi szegények aránya, mint a munkahellyel rendelkezők között: előbbiek 52,4 százaléka, míg utóbbiaknak csupán 6,4 százaléka sorolandó közéjük.

Kevésbé evidens összefüggés, de életkor szerint a gyerekek vannak a leginkább kitéve a relatív jövedelmi szegénység kockázatának: a 18 éven aluliak 24,6 százaléka tartozik ide (szemben például a 64 év felettiek 4,2 százalékával). A háztartás összetétele szerint vizsgálódva a legsúlyosabb, 31,5 százalékos rátát a három vagy több gyermekes családoknál találjuk, de majdnem ilyen magas, 29,7 százalékos az arány azoknál is, ahogy egy szülő tart el egy vagy több gyereket. Érdekes módon, az egyszemélyes háztartások érintettsége drasztikusan eltér a szerint, hogy milyen nemű az illető: a férfiaknál tavaly 20,7 százalék, míg a nőknél csupán 8,8 százalék volt ez az arány.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Elkezdődött a visszaszámlálás, időben el kell kezdeni a felkészülést a bérszakadék megszüntetésére

Európai uniós szabályozás és gazdasági érdekek is indokolják, hogy a munkáltatók törekedjenek a nemek közötti bérkülönbségek felszámolására. Sok még a nyitott kérdés a szabályozás 2026-os hazai bevezetéséig, de a bérek átláthatóságára irányuló lépéseket már most el kell kezdeni, hiszen a munkáltatók számára így is csupán bő egy év áll rendelkezésre. Várhatóan komoly kihívást jelent majd a megfelelő, jogi és HR ismeretekkel egyaránt rendelkező szakember megtalálása, aki képes lesz menedzselni a vállalkozásoknál a bérszakadék megszűnéséhez vezető folyamatot, beleértve természetesen a dolgozói oldalon felmerülő kérdéseket, feszültségeket.

2024. május 9.

Kizárólag megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató üzem Dabason a Prohuman cégcsoportnál

Jelentős tartalékot jelenthet a magyar munkaerőpiacon a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása. Ezért is nyitott a Prohuman cégcsoport Dabason kizárólag fogyatékosággal élőket foglalkoztató csomagolóüzemet, ahol már 55 kolléga végez értékteremtő munkát. Magyarország piacvezető HR szolgáltatója így immár irodái mellett öt telephelyen és egy call centerben dolgozik megváltozott képességű dolgozókkal országszerte.

2024. május 8.

Mindent felforgat a mesterséges intelligencia, de a hazai vállalkozók még a kanyarban sincsenek

A vezetői képzések aranykorukat élik, mind a fejlett piacokon, mind globálisan rekordnövekedést mutatva, a következő évtizedben duplázva a szektor bevételét. A BetterManager kutatása alapján minden vezetői képzésre költött dollár hétszeresen térül meg a cégnek, míg egy másik kutatás egy éven belüli 4,1-szeres megtérülést mutatott ki, tehát jelentős megtérülésű versenyképességi faktor a cégvezetők folyamatos tanulása.