16 százalékkal nőtt a fizikai dolgozók órabére az első negyedévben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Idén az első negyedévben 1115 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ami 16 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest – derül ki a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. közel 7 ezer dolgozó béradatait feldolgozó elemzéséből.

A cég és a BDO Magyarország tanácsadó vállalat közös közleménye szerint már szinte az ország minden régiójában ezer forint feletti átlagos órabérre számíthatnak a fizikai dolgozók. Ez alól a Dél-Dunántúli és az Észak-Alföldi Régió képez kivételt, ahol a betanított munkát végzők körében az átlagos órabér 900 és 1000 forint között mozog. A szakmunkások azonban Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon már átlagosan 1250-1300 forint körüli átlagos órabérrel számolhatnak.

A közlemény idézte Hamrák Viktort, a Trenkwalder munkaerő-kölcsönzési üzletágvezetőjét, aki kifejtette, a fizikai órabérek átlag feletti emelkedésében komoly szerepet játszik a minimálbér 8 százalékos emelkedése, illetve az is, hogy soha nem látott mértékű a betöltetlen álláshelyek száma, így tovább élesedett a vállalatoknak az elérhető munkaerőért folytatott versenye.

Egyelőre nem látható komolyabb változás, ami azt jelzi előre, hogy az év hátralévő részében is dinamikus bérnövekedésre lehet számítani – tette hozzá a szakember.

A felsőbb kategóriákban is gyorsult a béremelkedés üteme: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú magyarországi vállalat mintegy 500 középvezetőjénél idén az első negyedévben 5,2 százalékos éves bérnövekedést tapasztalt.

Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere a közleményben arról számolt be, hogy tavaly ilyenkor 4,5 százalékos bérnövekedés volt tapasztalható ebben a körben, ami azt jelenti, hogy középvezetői szinten is felgyorsult a bérek emelkedése.

Ugyanakkor megjegyezte, ebben a körben továbbra is magas, 4 százalék körüli a fluktuáció, ami vélhetően abból adódik, hogy egy munkahelyváltáskor ez a munkavállalói réteg a tapasztalatok szerint akár 20-30 százalékos béremelést is el tud érni.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Kiderült, hogy mennyit dolgoznak valójában a cégvezetők

Rendkívül leterheltek a magyar cégvezetők, aminek elsődleges oka, hogy nem tudnak kitörni a vállalkozás gyomrából. Egy friss kutatás szerint a cégvezetők hetente akár több mint 60 órát is dolgozhatnak, mert nem tudnak kinevelni vezetőket, akik az ő fejükkel tudnának gondolkodni, és ezzel állandó mókuskerékben találják magukat. Szerencsére van kitől tanulni, az 1. Szabad Cégvezető Konferencián közismert, sikeres vállalkozók mesélnek arról, hogyan tették a nulláról önjáróvá a cégüket.

2024. október 4.

Külföldi fizikai munkára is kiterjeszthető az utasbiztosítás

A Covid-időszakot követően évről évre dinamikusan nő az utasbiztosítások száma, ami az utazások számának növekedésén túl az utazók egyre növekvő tudatosságának is az eredménye. Azt azonban továbbra is csupán kevesen tudják, hogy a pihenési célú, rövidebb utazásokon kívül kedvező biztosítási lehetőségek állnak a munkavállalási vagy tanulmányi célból, hosszabb időre külföldön tartózkodók számára is – hívja fel a figyelmet az Insura.hu biztosításközvetítő társaság.

2024. október 1.

A munkajogi elévülés meghatározása és szerepe a gyakorlatban

Az elévülés, mint az idő múlásának jogi következménye nem csupán munkajogi fogalom, a többi jogterület, így a polgári jog vagy akár a büntetőjog is használja. Az elévülés intézményének célja, hogy az igények érvényesítését csupán meghatározott időbeli keretek között biztosítsa a felek részére, a már hosszabb ideje nyugvó állapotokat utóbb már ne lehessen bolygatni. Az elévülés beálltával maga az igény nem szűnik meg, azonban azt a továbbiakban már nem lehet bíróság előtt érvényesíteni, azaz annak teljesítését kikényszeríteni a másik féltől.