200 ezer embernek segít a munkahelyvédelmi bértámogatás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

14 ezer cég 200 ezer dolgozója után kap munkahelyvédelmi bértámogatást.

A koronavírus-válság enyhítését célzó Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében meghirdetett munkahelyvédelmi bértámogatás eddig közel 14 ezer vállalkozás esetén járult hozzá a munkavállalók megtartásához: mostanáig 200 ezer munkavállaló után mintegy 33 milliárd forint értékben igényelték a támogatást a cégek – tájékozatott pénteken Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára.

Ez a program is hozzájárult ahhoz, hogy sikerült a munkahelyeket és a jövedelmeket megvédeni, a foglalkoztatásban már óvatos fordulatot látni, júniusban 12 ezerrel dolgoztak többen mint januárban és a járvány ellenére sem állt meg a keresetek emelkedése – tette hozzá.

A munkahelyvédelmi bértámogatási programban közel 14 ezer vállalkozás nyújtott be eddig kérelmet 200 ezer munkavállalóra. A pályázaton eddig 180 ezer munkavállaló esetében született támogató döntés, a feldolgozás folyamatosan zajlik. A bértámogatást 2020. augusztus 31-ig lehet igényelni.

A munkavállalói létszám alapján a kérelmet benyújtó vállalkozások 13,3 százaléka mikrovállalkozás, 25 százaléka kisvállalkozás, 27,9 százaléka középvállalkozás és 33,8 százaléka nagyvállalkozás. A gazdasági ágazatok közül legnépszerűbb a feldolgozóipar (49,1 százalék, közel 100 ezer kérelem), második helyen áll a kereskedelem, gépjárműjavítás (16,7 százalék, közel 33 ezer kérelem), harmadik helyen a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (9,1 százalék, közel 18 ezer kérelem), negyedik helyen pedig az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (4,9 százalék, közel 10 ezer kérelem). E négy ágazat adja az összes beérkezett kérelem mintegy 80 százalékát.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv részeként szintén lehet még igényelni a munkahelyteremtő és a kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) bértámogatásokat. A munkahelyteremtő bértámogatásra eddig több mint 34 ezer munkahelyre adtak be pályázatot közel 24 milliárd forint igénnyel. A gazdaság fellendítésében nélkülözhetetlen k+f+i esetében a bértámogatási programban eddig több mint 18 ezer munkahelyre nyújtottak be pályázatot közel 14 milliárd forint értékben – ismertette Bodó Sándor.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

Megszületett a bérmegállapodás, jövőre 9 százalékkal nő a minimálbér

Megszületett a hároméves bérmegállapodás: jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, három év múlva pedig tizennégy százalékkal nő a minimálbér – jelentette be a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Miskolcon.

2024. november 21.

Deloitte: A Z generáció a biztosítási piacon is mást akar

A Z generáció új kihívások elé állítja az európai biztosítási piacot. Ők a digitális technológiák fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok és a környezeti válságok hatására másfajta hozzáállással viszonyulnak a pénzügyi és biztosítási termékekhez. Amellett, hogy elsősorban a személyre szabott és kisebb biztosítási termékeket keresik, a családi és baráti kapcsolatokon alapuló bizalom is meghatározó szerepet kap döntéseikben – derül ki a Deloitte friss, kilenc európai országra kiterjedő kutatásából. A magyar fiatalok, külhoni társaikhoz hasonlóan a megszokott biztosítási termékek helyett inkább digitális megoldásokat és környezettudatos szolgáltatókat keresnek, miközben elvárják a rugalmas és átlátható szolgáltatásokat és termékeket. A biztosítók számára óriási a feladat, hogy alkalmazkodjanak a változó igényekhez és hosszú távú kapcsolatokat építsenek a jövő generációjával.

2024. november 20.

A digitális bankolás jövője: személyre szabott ügyfélélmény és új generációs technológiák

A Deloitte legfrissebb, Digital Banking Maturity 2024 kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a COVID-19 járvány idején elindult digitalizációs folyamatok nemhogy nem lassultak, hanem új lendületet kaptak a bankszektorban az elmúlt évek során, alkalmazkodva az ügyfelek folyamatosan bővülő igényeihez. A fejlesztések fókuszában a funkciók mennyisége helyett, egyre inkább a személyre szabottság, az ügyfélélmény fokozása és a költséghatékonyság kapott hangsúlyt. Emellett a korábban elhanyagolt területek, például a digitális jelzálog is előtérbe kerültek.